Rész

 1  1|   túladunai teremtés, mint amilyen e naplójegyzetek írója. Akkora
 2  1|           sem tudom képzelni, hogy e mumiák valamelyike éjjeli
 3  1|        hozzám a table d’hôte-nál s e csöndes lapoknak miért ne
 4  1|         asszonykát tünteti ki, aki e hóbortos sorokat írja. Juliska,
 5  1|       interlakeni hegyóriások után e szende Balaton, a pörölyforgató,
 6  1|   interlakeni table d’hôtenál...~ ~E sorok szerény és ábrándos
 7  1|            mulatságok miatt, ha... E pontok azt a merész átmenetet
 8  1|     liliom-nak nevez s másokkal is e föllengző néven neveztet...~ ~
 9  2|            megfogalmazni. Olvasván e naiv lélek affektálatlan
10  3|            mikor a megrettent mama e kijelentésre ijedten ugrott
11  3|            elragadtatást keltettek e régies zamatu, naiv költemények
12  3|           mindez a szellemeskedés, e néma s mégis szemmel látható
13  3|    szeretik egymást. Zimonyiné, ha e sejtelem megfordult a fejében,
14  3|           bizonyára elpirult; mert e nemes, tiszta teremtés,
15  3|     Zimonyit; legalább Margit, kit e piszkosságok némi undorral
16  3|           ha kényszerít, kimondom. E szenteskedéssel nem ejthet
17  3|   önérzetével, melynek súlya alatt e gyáva vádaskodó egészen
18  3|          Ember tragédiájá-nak (ami e szemeszter egyik fő tárgya
19  3|           és kívánatosnak látszott e tiszta délután, s mindketten
20  3|   megvígasztalni a gyöngédségével. E puha, finom kis kéz melegét
21  3|  megbánhatja azt, amit elkövetett. E viruló és kívánatos asszony,
22  3|    megvillantak. A professzor, aki e hatásokat élénken figyelemmel
23  3|       kimondom titkolódzás nélkül: e fürdői zaj, fényüzés, e
24  3|            e fürdői zaj, fényüzés, e hullámzó élet közepette
25  3|         mindörökre fölmentve téged e gyűlöletes viszony kötelékei
26  3|            ha már úrrá vált bennem e nemesebb gondolat, megnyugodván,
27  3|        teremtés te. Visszagondolva e napokra, most, hogy elérhetetlen
28  3|        becsületszavamat adom, hogy e föltétel alatt mindenben
29  3|     viszont arra is esküszöm, hogy e föltétel nélkül, az én akaratommal,
30  3|            el. Viszont tudta, hogy e huszonnégy órai mártiromság
31  3|         Megállanád-e őrülés nélkül e huszonnégy órát, melynek
32  3|           boldogtalanságot-e, mint e gyalázatos megalkuvást?
33  3|        méltatlanná tesz arra, hogy e nemes, komoly teremtés a
34  3|    kötelességed kiállani, csakhogy e csábító jövőt biztosítsd?
35  3|     klórhidrátot, kábítsd el magad e huszonnégy órára, ne tudj
36  3|      emeleti ablakokon, mikor mind e villák, szállók, fürdői
37  3|            nap nem beszéltek többé e kérdésről. Délután nagy
38  3|     hozzádot akartam önnek mondani e pillanatban, midőn már távol
39  3|            képes volna megnyugodni e huszonnégy órában, mely
40  3|        volna minden kísérlet, hogy e véleményemtől eltérítsen.
41  4|            szelíden mosolygott, de e pillanatban - a második
42  4|          Sárika szíve nem dobogott e percben. Az előbbi beszélgetés
43  5|            akarnék közölni veletek e pillanatban, midőn az Isten
44  6|        aligha multa fölül egyik is e lovagok közül, akik a legfőbb
45  7|          elő azt az összeget, mely e célra rendelkezésünkre áll.~ ~
46  7|        tábornok. A sors, fájdalom, e kitünő férfiút se kíméli
47  7|          Azt lehetne mondani, hogy e tekintélyes agg polgár nem
48  7|           ismét ötszáz forintot.~ ~E kitérés után vegyük föl
49  8|          színgazdagsága tarkállott e nagy darab vásznon és a
50  9|         doktor borzadozva állt meg e sajátságos látnivalók előtt
51 11|          aznap éjjel érte mentem s e nap óta úgy élünk, mint
52 11|         igen találkozik férfi, aki e rejtélyt megfejteni képes.
53 12| világtörténelembe!...~ ~Mit értett e rejtélyes fölkiáltás alatt?
54 13|              Heuréka!~ ~Mit értett e különös kifejezés alatt?
55 13|         bizonyára nem felelt volna e kérdésekre, de mi, akiket
56 13|        nagy titkot: Koppány doktor e pillanatban világosan maga
57 14|        alig értette ezt a diadalt. E munkáját gyorsan, szinte
58 14|   tekintélyes pénzösszeget...~ ~És e páratlan diadal közben,
59 14|     engedett volna az életéből, ha e haszontalan embereket a
60 14|         vissza ama az időre, midőn e nagy férfiut visszautasította.
61 15| szerkesztette. Aki azt hiszi, hogy e munkásság még egy buffalói
62 15|            fenyegetően morgott, de e pillanatban valaki hangosan
63 15|          gebe, melyeket Adamson úr e nevek alatt kiküldött...
64 15|   fegyházban...~ ~Az adamstowniak, e szavakat hallva, tíztagu