Rész

 1  2|            maga elé idézi az egyház e kőszívü híveit s szigorúan
 2  2|           födél, egy menedék, ahova e rémületes vízözön elől meghúzódhatna.
 3  2|             pompás dolog lett volna e rémületes időben a kolostor
 4  2|            esőernyő mitsem használt e bibliabéli vízözön ellen,
 5  2|          vidáman csattogott, mintha e pillanatban is lenge fehér
 6  2|         most tökéletesen becsípett, e percben derékon kapta a
 7  2|            nyujtózkodó barátra, aki e pillanatban nem tudta, álmodott-e,
 8  3|       egyetlen szála sem maradt meg e bozontos hajerdőnek, amelyben
 9  3|   szükölködésre voltak kárhoztatva, e derék barátokhoz hasonlítva.
10  3|          hogy a páterekkel már itt, e siralmas földi létben megismerteti
11  3|            a gasztronómiai tudomány e hatalmas vívmányai felől.
12  3|       pátert, aki a hatalmas férfiu e kegyenceit mély hajlongással
13  3|            csak hitvány fércmű volt e szakácsnő minden egyes alkotása?~ ~
14  3|       konvent tiszteletreméltó feje e napon minden ételt érintetlenül
15  3|            is födetlen fővel járult e borzalmas ember elé, föláldozván
16  4|         raktáraiban. A gourmanderia e világos műtermében mindenki
17  4|                   Pedig a dinasztia e legvénebb szolgája tétlenül
18  4|            egyszerü kontárok voltak e pillanatban az öreg Nickelsdorfhoz
19  6|      meseországgal vette őket körül e gyötrelmes földi életben...~ ~
20  7| zöldredőnyös, impozáns palota volt, e középkorias kastély, amely
21  7|          sincs szüksége az életben. E csésze teáért fütik most
22  7|               De mi lesz holnap, ha e kitünő szolgálatnak vége
23  7|           mialatt a titkárral - aki e percben is gondosan ügyel,
24  7|      kétségbe a haldokló aggastyánt e palota jéghideg csöndje,
25  7|             a rémületes tudat, hogy e világon senki sem fogja
26  7|             érzelmeik szólalnak meg e pillanatban, hanem a fantáziájuk
27  7|            a terjedelmes palotában, e megrémült aggódó arcokon
28  7|            levegőn keresztül, amely e fényes palotát betölti.
29  8|          gondolatok nélkül. Mi lesz e borzalmas élet vége? Pár
30  9|          lódingjait tisztogatja).~ ~E hideg, hófehér milieu keretében
31  9|            fiu) egész nap itt állt, e mellett az ablak mellett,
32  9|              melyeknek eredete mind e mai napig homályos előttem
33 11|           vallott még szerelmet, de e pillanatban öntudatlanul
34 12|            filet-t többre becsülnék e percben, mint az egész Goethe-múzeumot...~ ~
35 12|         szemtől-szemben állt a föld e szerencsés kiváltságosaival,
36 13|            úgy az írás vágyát, mint e csillagos tavaszi estén.
37 14|       udvariasan melléje szegődött. E pillanatban ő is arra gondolt,
38 14|            jövendőbeli diadalom, ha e pillanatban egy gérokkos
39 14|        szuverén felsőbbséggel nézte e gyarló világ eseményeit...
40 16|           karjaiba temetkezzem...~ ~E szavak után visszavonult
41 16|             jó szellemed...~ ~Bella e nap óta nem látta többé
42 16|                 A nedvesszemü leány e szavak után mélyen belenézett