Rész

 1  1|           megrémültem! Remegve szóltam be a hasadékon, mint egy bűnben
 2  1|                 a mennyek nem fogadnak be...~ ~- És miért? - kérdeztem
 3  1|            pillanatra. Lopva surrantam be, de a mennyország kapusa
 4  2|         elemózsiák ma már alig folynak be oly bőségesen, mint tíz,
 5  2|                Ugyan, Callioni, hívjuk be, míg az eső eláll!~ ~S a
 6  2|            időben tovább menni! Jőjjön be hozzánk, amíg a nap kisüt.~ ~-
 7  2|             lovak bámész feje látszott be olykor az ablakon, meg a
 8  2|           Szilveszter óvatosan surrant be a kis egyház homályos hajójába
 9  3|         egyenkint, komor arccal léptek be az ebédlőbe, mintha mindnyájan
10  3|               De Anzelm úr nem toppant be. Tétlenül bolyongva az utcákon,
11  3|                a hátulsó kapun bocsásd be, édes fiam...~ ~Ragyogó
12  4|         délelőtti napsugár vidáman tűz be a konyhák magas ablakán
13  4| kormánytanácsos, kiváncsian kukkantott be a konyhába.~ ~- Nos?~ ~-
14  4|                   Semmi, kegyelmes úr. Be fogom adni lemondásomat,
15  4|            poéták lelkesedése töltötte be a Nickelsdorf egész lényét,
16  5|       másfélezer apró nebulót vezetett be az algebra titkaiba, egyszerre
17  6|          hadapróddal. Kis naplókönyvük be sok részletet tudott volna
18  7|      sopánkodva járt a palotában ki és be. Az öreg Szabó Benedek,
19  7|                 a fürdőzés ideje alatt be szokott látogatni a titkárjával.~ ~
20  7|             főpap áldást osztva vonult be a szentélybe, hogy pár perc
21  8|                olasz hercegek szálltak be esténkint a lampionos csónakokba.
22  8|           felől fagyos levegő áramlott be, egész testével kihajolt.~ ~-
23  8|            kashmirmellényes járt ki és be az ujságokkal teleaggatott
24  9|              rémítő históriákat dudolt be, s melynek hátulsó részén
25  9|                csak a kora téli alkony be nem fedte homályával az
26  9|            sokszor magunk kopogtattunk be magunkhoz, avagy Lacinak
27  9|             jóságos nagymamának direkt be kellett szerezni egy papirkosarat,
28  9|                hogy katonának sorozzák be s „akkor a kis fiam egészen
29  9|            ahová engem nem bocsátottak be) a Mikoló üveges koporsóját
30 10|                akar velem, hát bocsásd be.~ ~Pár perc mulva egy alázatos
31 11|            ferencvárosi szobámba, ahol be is füthetünk, ha hideg szél
32 11|       mindannyian harmadiknak érkeztek be. Mikor délben végigsétált
33 12|            tette hozzá:~ ~- Küldje hát be...~ ~Egy halványsárga libériás
34 12|                rózsás arcát árnyékolta be, a hajfürtök az Adél és
35 12|               mert érezte, hogy csuful be van csípve, zavartan végigsimította
36 13|                     Ismertem, de várja be a végét: ez az eset se a
37 14|             szédületes karriért futott be, A szegény kis nevelőből
38 14|          Mintha oxigént leheltem volna be, vagy mintha egy erős éther-injekcióval
39 14|             részegítő illatok suhannak be szomoru agglegény lakásába...
40 15|      képzeletbeli lakásokat butorozott be, amelyekben Terka kisasszony
41 16|         boszton-táncot is. Ez, valljuk be, nagy áldozat volt a részéről,