Rész

 1  1|        kukoricacsősz is ismeri, ezt a prédikációját mondta el
 2  1|   behunyom? Vegyétek lelketekre ezt a különös álmot, mert az
 3  2|       emberek, nem mondtam-e én ezt meg előre?”...~ ~A csacsi,
 4  2|    tréfa, gazdám!~ ~Alkalmasint ezt gondolta magában, de amint
 5  2|    Stella!~ ~A  állat maga is ezt akarta, s amennyire egy
 6  2|        a csacsiról; mintha csak ezt mondaná: „Derék füles, hiszen
 7  2|      Signorina Giulietta mondta ezt, s nyájasan szembe mosolygott
 8  2|          állítsd el már egyszer ezt az esőt!~ ~De a könyörgés
 9  2|          zöldes szemeit. Oh, ha ezt a lakomát a kolostorbeli
10  2|     ördög, aki ily módon akarta ezt a becsületes, istenfélő
11  2|      család körében töltötte el ezt az iszonyatos délutánt!~ ~
12  3|      lopózik a kolostorba! Nem, ezt már lehetetlen volt elviselni!~ ~
13  4|   fenséges asszony nem hallotta ezt. Ügyet sem vetve a Nickelsdorf
14  5|         Hangja remegett, amikor ezt mondta:~ ~- Ez az utolsó
15  6|         Ella akkor este írta le ezt a mélyértelmü axiómát: „
16  6|        a sírbatért szép asszony ezt a szomoru nótát? Talán az
17  7| amelyekből minden élet kihal. S ezt a nagy változást csupán
18  9|    szinte láthattuk a Balatont, ezt a bűbájos kék tavat, melynek
19  9|   angolul. (Mintha bizony odaát ezt a nyelvet beszélnék!) S
20  9|        mikor a kis hugocskáját, ezt a kis szőke, vidor madárkát,
21  9|       szorított a keblére, hogy ezt a pillanatot sohasem felejtem
22 11|      Tisza mentén gazdálkodott, ezt írta a fia egy őszi napon:~ ~-
23 11|    költő büszkeséggel hallgatta ezt a jóslatot és így szólt:~ ~-
24 11|         az általános bomlást és ezt gondolta magában:~ ~- Ha
25 12|     maga után az ajtót, Sauters ezt dörmögte a vánkosába:~ ~-
26 14|      végigsiklott rajta, ámulva ezt gondolta magában:~ ~- Szinte
27 14|         meghívták. Jávor tanár: ezt a nevet most már az utolsó
28 14|        halkan, csillogó szemmel ezt mondta:~ ~- Nagyságos asszonyom,
29 14|          Oly megindultan mondta ezt, hogy a fiatal embernek
30 15|        Meg kellett volna vetnie ezt a léha, nevetséges leányt,
31 15|       nem emlékszik, kis Terka, ezt a négyest még talán nem
32 15|       Katona Ferencné. Most már ezt szerette volna átkiáltani:~ ~-
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on touch / multitouch device
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2011. Content in this page is licensed under a Creative Commons License