Rész

 1  1|      mondd meg legalább, miért vagyok száműzve a mennyekből?~ ~
 2  2|        édes fiam, mert szomjas vagyok.~ ~S akkor az ördög a kezébe
 3  8|     alszik odahaza, - és én ki vagyok verve, mint egy kóborló,
 4  8|      Dehogy, két éve, hogy nős vagyok.~ ~- És egyedül jár Velencében?~ ~
 5  8| ujságokat olvassa. Doktortanár vagyok egy angol egyetemen, de
 6  8|   velencei bírák, mert lám, én vagyok igazán a Bevilaqua herceg
 7  9|       kicsikém... milyen magam vagyok... Azok odaát mind magukhoz
 8 10|   csillagos fátyolával:~ ~- Ki vagyok, mi vagyok, sohase kérdezze...
 9 10|  fátyolával:~ ~- Ki vagyok, mi vagyok, sohase kérdezze... Egy
10 10|    sohase kérdezze... Egy álom vagyok a maga egyhangu életében,
11 10|    álom az enyémben... Tatjána vagyok, a maga kicsiny Tatjánája,
12 11|   dallam édes hangján:~ ~- Nem vagyok földi asszony, hazugság
13 11|     amit rajtam látsz. A sellő vagyok, a vizek királynője és ime
14 11|       velem, szeretlek, a tied vagyok...~ ~És ledobta magáról
15 12|       az ebédre. Pokolian éhes vagyok, megvallom...~ ~Míg a nagyhercegi
16 12|     szincerizálni. De most itt vagyok és az én koronám is ér annyit,
17 13|            Paralitikus még nem vagyok, - mondta, - legalább ebben
18 14|    hüvösen nézte végig.~ ~- Az vagyok. És nekem kihez van szerencsém?~ ~
19 14|       meg, hogy olyan illetlen vagyok és így egyszerűen csak magának
20 14|        én pedig fiatal és szép vagyok...~ ~A férfi válaszolni
21 14|    majd ő is megtudja, hogy ki vagyok; de mit ér nekem most minden
22 14|   összehasonlító szerelem híve vagyok... Azé a szerelemé, mely
23 15| láthatatlan rejtekéből:~ ~- Én vagyok, Nyitray, tudja, akivel
24 15|   talán nem felejtette el. Itt vagyok és tanuja vagyok a boldogságának.
25 15|       el. Itt vagyok és tanuja vagyok a boldogságának. Ne haragudjék
26 15|       Ha pedig egyszer odabenn vagyok, akkor emberhalál lesz a
27 15|       hogy átkiáltson:~ ~- Itt vagyok és minden szót hallok. Pfuj -
28 16|   nekem, mert, amint tudod, én vagyok a te jó szellemed...~ ~A