Rész

 1  1|         tornyos házban lakott? Hat fehér ló húzta a hintaját, amelyen
 2  2|      mintha e pillanatban is lenge fehér szoknyában hallgatná a kisvárosi
 3  3|      amelyben valaha nem egy puha, fehér kéz babrált szerelmesen.
 4  4|       tolta félre a csészét. Szép, fehér ujjával a csöngető gombjához
 5  7|             látják a növendékpapok fehér, csipkés ingeit, a káptalan
 6  8|    álomvárosban... Fázni kezdett a fehér decemberi fagyban, a fogai
 7  8|      diadalmasan:~ ~- Vér!~ ~Apró, fehér vércseppek voltak a Bevilaqua
 8  9|            terének szürke kőszobra fehér hermelin bundában ékeskedett;
 9  9| Andrássy-út köröndjén, ahol a nagy fehér hóréteget még nem szántotta
10  9|     melegen nyujtotta felém hosszu fehér kezét. S a család, a nagymamától
11  9|      olvadt s minden oly ragyogóan fehér volt... Odabenn a püspökkert
12  9|       egy-egy pillanatban, mikor a fehér utcákon végignézek, eszembe
13 10|   misztikus szavak állottak: A hét fehér nap emlékére! A megtört
14 10|        boltban sem tudtak, s így a fehér napok igazi jelentősége
15 10|           vesző hegyormok alatt. A fehér viskók közül idáig csillogott
16 10|     álmadozva nézett szét a hideg, fehér világon, aztán halkan így
17 10|           fülében csengett volna a fehér gyermekasszony sírása, mikor
18 10|            ember szívében ez a hét fehér nap képviselte az ifjuságot
19 11|        nézték az ábrándozó poétát, fehér teste megvillant a holdsugárban.
20 11|            puha kelmét, de karcsu, fehér alakja olykor kivillant
21 11|          grandezzával mutatott egy fehér, fenyőfaajtóra s így szólt
22 11|           is szép viselet, ha a te fehér testedet övezi, de zöld
23 13|                                  A fehér holló.~ ~Ha azt mondjátok,
24 13|       igazolja. El fogom mondani a fehér holló történetét, majd meglátjuk,
25 13|            a története az egyetlen fehér hollónak, akit hosszu életemben
26 14|           Dunapartra, a szőnyeges, fehér világosságban úszó, cigánymuzsikától
27 14|          vigyázva nevetett, hogy a fehér fogsora kilássék - aztán
28 15|         legesősebb éjszakákon, aki fehér, bolyhos belépőjében néha