Rész

 1  1|                 Szilveszter testvér, akinek zöldes reverendáját az utolsó
 2  3|          voltak alávetve. A szakács, akinek kebelét az igazi művészek
 3  3|            legutolsó mosogató leány, akinek habozás nélkül kitették
 4  7| összetöpörödött, beteges egyháznagy, akinek sovány, viaszsárga arcát
 5  8|              Mintha nem is az volna, akinek lánykorában ismertem...~ ~
 6 10|       elhunyt matróna nevelt leánya, akinek délfelé valami dolga akadt
 7 10|            Most halt meg az az úrnő, akinek az arcképe a kirakatban
 8 10|             Édes fiatal teremtés az, akinek még a szellő is megárt...~ ~
 9 10|            az illatos poézis leszek, akinek nincs neve, nincs ideje,
10 11|              bájos és kedvelt tagja, akinek Tizian-színü haja szinte
11 13|             volt, divatos elbeszélő, akinek a munkáiért törték magukat
12 13|           Csik önérzetes ember volt, akinek derogált volna, hogy a régi
13 13|                   Ő az egyetlen író, akinek nem bántja a hiúságát, ha
14 14|             egy-egy szerencsés kópé, akinek a nevét összefüggésbe hozták
15 15|             maga előtt a kis Terkát, akinek ablakai alatt órákig elgyalogolt
16 16|              szép, szőke kis leányt, akinek Fodor Bella volt a neve,
17 16|           ruhába burkolt leány volt, akinek fürtei fölött villamos fény
18 16|           mindig gazdag, előkelő úr, akinek te ismered, mióta az eszed