Rész

 1  1|         az istállóban. A laptika, amelyet ti mindannyian ismertek,
 2  2|          az illatos friss szénát, amelyet Klaus, a fűtő, szokott volt
 3  2|          meg a nagy abrakos zsák, amelyet nyakukba akasztottak.~ ~-
 4  2|          finom rüdesheimi borból, amelyet az ifju gróf estélyéről
 5  3|           belépőre.~ ~És az ebéd, amelyet az öreg szakácsné föltálalt!
 6  4|         vagyunk, a legnagyobb mű, amelyet életében megalkotott!~ ~
 7  5|      annál az egyszerü arcképnél, amelyet a leány, búcsúzáskor, a
 8  6|        abba az intézetbe visznek, amelyet a nagyapánk alapított. De
 9  7|      kézzel beírja nevét az ívre, amelyet az asztalra kitettek. Óh,
10  8| ugyanannak véli azzal a másikkal, amelyet régebbről ismer...~ ~A költők
11  8|  ismeretlen velencei történettel, amelyet még semmiféle poéta sem
12 11|          vett egy halcsont fűzőt, amelyet kék selyemszalagok díszítettek
13 14|          kezdett valami keringőt, amelyet még orvosnövendék korában
14 15|     nyugodott bele abba a menube, amelyet a fehérkötényes fölszolgáló
15 15|      mikor a szomszédos szobában, amelyet magas szárnyasajtó választott