Rész

 1  1|        országútakon, s az öreg gvárdián a kolostor templomában meghatva
 2  3|   monsieur, meglesz, - szólt a gvárdián megindulva.~ ~S az atyák,
 3  3|      sötét arccal jelent meg a gvárdián előtt s tudtára adta, hogy
 4  3| távozni fog a kolostorból.~ ~A gvárdián, aki békés, áldott természetü
 5  3| féltékenyebb volt, mint maga a gvárdián, egy nap szégyenszemmel
 6  3|   csöndes folyosóin és mikor a gvárdián éjjeli pongyolában kisietett,
 7  3|        ünnepeltem.~ ~S midőn a gvárdián homályos célzásokat tett
 8  3| megrémült portás odajárt, a jó gvárdián izgatottan járt föl és alá,
 9  3|    homályos éjszaka, a szegény gvárdián sötét pesszimizmussal hajtotta
10  3|        előtt is restelkedve, a gvárdián már a negyedik napon engesztelő
11  3|  nézett utána egy-egy páter, a gvárdián érthetetlen szigorát kárhoztatva.
12  3|     hogy nem látja-e valaki, a gvárdián magához intette a portást,
13  3|  szakács azt üzente, hogy ha a gvárdián urnak beszéde van vele,
14  3|         Higyjék vagy nem, de a gvárdián, az ebédutáni órák csendjében,