Rész

 1  2|             a fráter felé:~ ~- Hej, tisztelendő úr, álljon meg! Nem lehet
 2  2|          azért elszántan ment föl a tisztelendő a lépcsőkön, kezeivel a
 3  2|         Csókolsz-e mindjárt kezet a tisztelendő úrnak?~ ~Signorina Giulietta
 4  2|       megérintette kissé. A szegény tisztelendő, akit most már halálos gyávaság
 5  2|       akasztottak.~ ~- Velünk tart, tisztelendő úr?~ ~A sanda istállói szolga
 6  2|     udvarlását.~ ~- Föl a pohárral, tisztelendő úr!~ ~- A Szentséged drága
 7  2|         szemrehányólag bólogatott a tisztelendő felé, mintha azt mondta
 8  3|            jó pap szeliden.~ ~- Óh, tisztelendő atyám, milyen eset! A portánál
 9  3|     lélekzet nélkül szaladtam idáig tisztelendő atyám s most alázattal várom
10  3|       Anzelm úr?~ ~- Az unokahugom, tisztelendő atyám.~ ~- Férfiruhában?~ ~-
11  3|         Mindig abban szokott járni, tisztelendő atyám. Régi tradició a családunkban.~ ~-
12  3|            úr hol lakik?~ ~- Tudom, tisztelendő atyám.~ ~- Azonnal keresd
13  3| megmenthesse.~ ~- De az unokahugom, tisztelendő atyám?~ ~- Ha megint eljönne, -