Rész

1  1| istállóban. A laptika, amelyet ti mindannyian ismertek, nem
2  2|     gondolta magában: „Oh, oh, ti rossz keresztények, hát
3  2|     tőlük: „Rossz emberek, hát ti az én szolgáimnak csak megromlott
4  6|     amint a folyosón eltünnek: Ti jó, rózsásarcu, buksi, aranyhaju
5  8|          És most tudjátok meg, ti ostoba velencei bírák, hogy
6  8|        hát el, nosza fogjatok, ti ostoba velencei bírák, mert
7 13|      szólott magában:~ ~- Csak ti tudnátok, amit én tudok,