Rész

1  1| fiaim, mennyire megrémültem! Remegve szóltam be a hasadékon,
2  2|   egymással a kis állatok.~ ~Remegve egy kissé, de azért elszántan
3  5|   Szedenich főtisztelendő úr remegve az ablakhoz sietett, gyönyörüséggel
4  5|   szavára. És egész testében remegve, hörgő hangon kiáltotta:~ ~-
5  8|        Elég legyen, - mondta remegve, - mert bizony Isten elmegyek
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on touch / multitouch device
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2011. Content in this page is licensed under a Creative Commons License