Rész

 1  1|             ő istenes hivatásáról. A szegény fráter, aki azon az estén
 2  1|             a szememet és Filemon, a szegény csacsi, árván maradt utánam
 3  1|             s látván, hogy az Ur egy szegény szolgája áll előtte, készségesen
 4  1|     válaszolt:~ ~- Nem itt a helyed, szegény barát, a mennyek nem fogadnak
 5  1|              halottja, amelyiken én, szegény, szőrcsuhás barát, örökre
 6  1|    melegebben szólott:~ ~- Kelj föl, szegény Szilveszter testvér, kelj
 7  2|              Minek ébreszteném fel a szegény pátert? Biz’ Isten ráfér
 8  2|              atyám, micsoda idő!~ ~A szegény Szilveszter helyzete valóban
 9  2|        műlovarnő, szánakozva nézte a szegény papot, akiről csak úgy csorgott
10  2|             de a csacsi? - szólott a szegény testvér zavarodottan.~ ~-
11  2|             is megérintette kissé. A szegény tisztelendő, akit most már
12  2|             puha kacsóihoz képest! A szegény Szilveszter, aki gyerekkora
13  2|              gonosztól! - mondotta a szegény fráter megrémülve. De az
14  2|        igyekezett a kolostor felé, a szegény barát szörnyü kétségek közt
15  3|       föltaláló képessége mellett. A szegény kanonokok, magányos palotáikban
16  3|          kerülni!~ ~A kopogtatásra a szegény atya minden lélekerejét
17  3|       elnyelte a homályos éjszaka, a szegény gvárdián sötét pesszimizmussal
18  4|               ki sápadtan állt meg a szegény szakács szobájában.~ ~-
19  4|              Bátorság!~ ~Otthagyta a szegény szakácsot, az alkotás lázas
20  4|              sem vetve a Nickelsdorf szegény alkotására, kényeskedve
21  5|           vetett tizenegy óra után a szegény, megszontyolodott ötödik
22  6|            nagyapánk alapított. De a szegény apa...~ ~- Hát ő mit fog
23  6|           leány csak azt tudta, hogy szegény anyuska néha minden ok nélkül
24  7|              állomásra robogott.~ ~A szegény püspök haldoklott. Lenn
25  7|          pohárka tokaji bor; mivel a szegény püspöknek két hosszu esztendő
26  7|          püspöknek szüksége van.~ ~A szegény püspök haldoklik. S míg
27  7|   javadalmaknak.~ ~Haldokolva bár, a szegény egyháznagy még fölveszi
28  7|          résztvevően suttogják: „Óh, szegény jó Urunk!” S magukban rögtön
29  7|          hirlapi referádában, mely a szegény püspök állapota felől megjelenik.
30  7|            püspöki palotában!...~ ~A szegény püspök haldoklik. S míg
31  7|         ebben a kilátásban kísérte a szegény püspököt mindenüvé, ahol
32  7|            megfordult.~ ~- Óh, óh, a szegény kegyelmes úr!~ ~Alant a
33  7|             közeledik.~ ~S mialatt a szegény püspök odafenn utolsó küzdelmét
34  7|            híre: meghalt a püspök, a szegény püspök kiszenvedett.~ ~ ~ ~
35  9|      hegyeken-völgyeken át, amikor a szegény vásárosok hétszám rostokolnak
36  9| mellbetegségben szenvedő fiu, akit a szegény anyja még a szellősuttogástól
37  9|        nagymamája minden tréfája s a szegény anyja minden hizelkedése
38  9|              ha valami kell!” Csak a szegény anya tette hozzá aggódva: „
39  9|             lehetne kóborolni... S a szegény Mikoló szemei fölragyogtak
40  9|          megpirult az egészségtől! A szegény mama hogy örült ennek az
41  9|              is ütünk... Akkor már a szegény Mikoló fehérebb volt, mint
42 11|            köré.~ ~Aztán így szólt a szegény, ruhátlan sellőhöz:~ ~-
43 11|          végigsétált a Váci-utcán, a szegény aszfaltbetyárok sápadtan
44 13|    elérkezett a hanyatlás ideje és a szegény Csik a lakására térve, borzongó
45 13|             se vetettek arra, hogy a szegény Csik Sándor is mondott valamit...~ ~
46 14|    gimnázista öccsének a nevelője... Szegény fiu létére nagy szerencsének
47 14|     szédületes karriért futott be, A szegény kis nevelőből kitünő orvos
48 14|      megpattannak az indulattól, s a szegény szívem úgy vert, hogy szinte
49 14|  sajátságosan csillogni kezdett.~ ~- Szegény barátom, hát igazán olyan
50 16|           spájzban, nem kínoztad-e a szegény cicát, ami nem mehet el
51 16|           karjai közé temetkezzél... Szegény kis Bellám, ha tudnád, amit
52 16| szomszédságában... A gyárban hatszáz szegény ember dolgozott, hatszáz