Rész

 1  1|             tanár, - bemutatom magának Gärtner kisasszonyt, a legtehetségesebb
 2  1|              elmondott neki. A szegény Gärtner kisasszony sohasem ismerte
 3  1|               A vacsorán természetesen Gärtner kisasszony is részt vesz,
 4  1|                   A titokzatos autó.~ ~Gärtner kisasszony egy délben -
 5  1|          elegáns és szomorú volt, hogy Gärtner kisasszony egyszerre valami
 6  1|               úr testvérhuga vagyok.~ ~Gärtner kisasszony sohase hallotta,
 7  1|         drágáimat összecsókolhassam?~ ~Gärtner kisasszony megindultan bólintott,
 8  1|            meleg ragaszkodással nézett Gärtner kisasszonyra, mintha már
 9  1|                 kislányosan belekarolt Gärtner kisasszonyba, néha cukrot
10  1| alamizsna-esztendőt várhat az élettől. Gärtner kisasszony a csúf leányok
11  1|           ölelte hát a kicsikéket és a Gärtner kisasszony sápadt arcocskáját
12  1|            keskeny lépcsőn s a jószívű Gärtner kisasszonynak e pillanatban
13  1|             eltakarja az emberek elől. Gärtner kisasszony nem volt ideges
14  1|        hangulatát idézte föl lelkében. Gärtner kisasszony kissé megilletődve
15  1|         szempillantás alatt eltünt, de Gärtner kisasszonynak ez a pillanat
16  1|         kocsiját megállítsa...~ ~Mikor Gärtner kisasszony a gyerekekkel
17  1|          halálosan szerelmes az urába. Gärtner kisasszony remegve tipegett
18  1|              Ville Anny asszony levele Gärtner Irén kisasszonyhoz, méltóságos
19  1|              Villányi Mariskája.~ ~*~ ~Gärtner Irén kisasszony levele Marie
20  1|                         A sárga ház.~ ~Gärtner kisasszony egy délben kilopózott
21  1|     uzsonnájukról is megfeledkeznek.~ ~Gärtner kisasszony - titokban bevallhatjuk -
22  1|             lehet?” - kérdezte magában Gärtner kisasszony, mikor úrnője
23  1|              nyugalmától megfosztja.~ ~Gärtner kisasszony - a tanár távozása
24  1|          kihajtatott az Andrássy-útra. Gärtner kisasszonynak csak annyi
25  1|          bekanyarodott a Váci-kőrútra. Gärtner kisasszony szerencséjére
26  1|        várakozott volna. A soffőr, aki Gärtner kisasszonyt vitte, óvatosan
27  1|           üldözői elől menekült volna? Gärtner kisasszonyt egyszerre valami
28  1|               régi épület eredetét, de Gärtner kisasszony nem hallgatott
29  1|             egy postahivatal előtt, de Gärtner kisasszony csak akkor tért
30  1|            azonnal, hogy mikor várjam. Gärtner Irén.”~ ~Kissé megnyugodva
31  1|         ragaszkodás csillogott, hogy a Gärtner kisasszony jó szíve hirtelen
32  1|                          A végső út.~ ~Gärtner kisasszony álmatlanul töltött
33  1|         vágyakozva feléje meredt... És Gärtner kisasszony, szívére szorítva
34  1|                aljasság útján?~ ~Mikor Gärtner kisasszony dél felé hazatért,
35  1|       félrevonult vele a kandalló elé. Gärtner kisasszony megvárta, míg
36  1|               egészen másutt járnának. Gärtner kisasszony egy pillanatig
37  1|             nagy ember az ideálja...~ ~Gärtner kisasszony másnap délelőtt
38  1|                táviratomat? - kérdezte Gärtner kisasszony zavartan.~ ~-
39  1|            hogyan bírtam kiállani...~ ~Gärtner kisasszony - némi dadogás
40  1|              rájövök az igazságra...~ ~Gärtner kisasszony - miután mégegyszer
41  1|                kis kezébe volt letéve. Gärtner kisasszony végigment a télies
42  1|              urat, - mondta félálomban Gärtner Irén.~ ~A fehérhajú ember
43  1|                                        Gärtner kisasszony titkos útja.~ ~
44  1|   dolgozószobája küszöbén.~ ~A legény: Gärtner kisasszony!~ ~A gróf (leteszi
45  1|            hogy a szavát megtalálja.~ ~Gärtner kisasszony (bájos esetlenséggel,
46  1|              és váratlan meglepetés!~ ~Gärtner kisasszony (egyszerre eszébe
47  1|              nem érzi rosszul magát?~ ~Gärtner kisasszony (most felnyitja
48  1|          Megengedi? (Segíteni akar.)~ ~Gärtner kisasszony: Köszönöm, -
49  1|                kauciója. Eltaláltam?~ ~Gärtner kisasszony: Nem.~ ~A gróf:
50  1|                Nem.~ ~A gróf: Tehát?~ ~Gärtner kisasszony: Azért jöttem
51  1|              úrtól.~ ~A gróf: Tőlem?~ ~Gärtner kisasszony: Kegyelmet egy
52  1|              kér kegyelmet számukra?~ ~Gärtner kisasszony: A gróf úrtól.
53  1|            szólva, semmit sem értek.~ ~Gärtner kisasszony: A gróf úr teljesen
54  1|              kedvenc sportjaim közé.~ ~Gärtner kisasszony (jól tudja, hogy
55  1|              nélkül pityeregni kezd!~ ~Gärtner kisasszony (a barátságos
56  1|                  Megrémit kis leány!~ ~Gärtner kisasszony (földreszegzett
57  1|         Villányi tanárné nálam járt?~ ~Gärtner kisasszony (elámulva): Hogy
58  1|               négyszemközt fogadtam?~ ~Gärtner kisasszony: Nem?~ ~A gróf:
59  1|               Sondersberg grófnéról?~ ~Gärtner kisasszony: Nem.~ ~A gróf:
60  1|                grófné a háziasszony.~ ~Gärtner kisasszony (kérdőleg néz
61  1|        legnagyobb tisztelője vagyok.~ ~Gärtner kisasszony: A méltóságos
62  1|                A gróf: Csak egyszer.~ ~Gärtner kisasszony (zavartan): De
63  1|                  Komolyan kérdi ezt?~ ~Gärtner kisasszony (nem érti).~ ~
64  1|               és magányos katonához.~ ~Gärtner kisasszony (csodálkozva):
65  1|               Elhiszi, amit mondtam?~ ~Gärtner kisasszony (reménytelenül):
66  1|               nálam egy csésze teát?~ ~Gärtner kisasszony: Köszönöm, nem
67  1|               Vagy valami édességet?~ ~Gärtner kisasszony: Semmit.~ ~A
68  1|           azért jó barátok maradunk?~ ~Gärtner kisasszony (szomorúan mosolyog):
69  1|           Mariska akcióba lép.~ ~Mikor Gärtner kisasszony a következő napon
70  1|       köszvényes az északi szelet...~ ~Gärtner kisasszony szégyenlősen
71  1|                tapétaajtón. A folyosón Gärtner Irén várakozott rá.~ ~-
72  1|                   kiáltott föl ijedten Gärtner Irén.~ ~- Úgy van, kedvesem,
73  1|        maradtak az asztal mellett, míg Gärtner kisasszony egy alacsony
74  1|           suttogó hangon folyt, nehogy Gärtner kisasszony meghallja. A
75  1|          bennünket a baba-tlinitája!~ ~Gärtner kisasszonnyal visszavonulnak