Rész

 1  1|       választotta el ezt a kivételes nagy embert attól az esős, nyári
 2  1|          szorítsa, az uzsorások, kik nagy rábeszélésre hiteleztek
 3  1|              belgyógyászt ugyanis ma nagy kitüntetés érte: gróf Harzburg-Waldeck,
 4  1|            Kálvin-térre kifordult, a nagy szökőkút előtt egy lépésben
 5  1|          bátyjának és szüleinek, míg nagy sóhajtozások közepette beiratták
 6  1|         pozició, sem a vagyon, sem a nagy tudós kezdődő világhíre
 7  1|            ezekhez hasonlítaná? Ez a nagy gyermek, aki csak a könyveinek,
 8  1|            arról álmodtam, hogy ez a nagy ember a kedvesem, a jó pajtásom
 9  1|             hosszú lapátszakállát, a nagy tudósok ünnepies jelvényét,
10  1|          első a kötelesség. Az ilyen nagy embertől igazán nem lehet
11  1|      látványosságokat?~ ~Villányiné (nagy jókedvében egy meggondolatlan
12  1|  gyalogszerrel indult udvarlójával a Nagy János-utca felé. Májust
13  1|              leányánál? - kérdezte a nagy zenebarát hírében álló Villányinét.~ ~-
14  1|             ezredesnek, de mielőtt a Nagy János-utcai, vasrácsos kapuban
15  1|         Villányi tanár észrevette. A nagy ember szíve összeszorult,
16  1|           sebességgel rohant végig a nagy várost határoló mezőkön,
17  1|              nem volna értelme, hogy nagy bűnbánatában éhen haljon.~ ~
18  1|         jóakaró mosollyal sürögtek a nagy székek körül, melyeket fényesre
19  1|            És ekkor kiderült, hogy a nagy drámai színésznő a hangversenytermek
20  1|          igyekszik elvonni magáról a nagy ember figyelmét. Mindeddig
21  1|           megtiszteltetéstől, hogy a nagy ember az ő jelentéktelen
22  1|          illetlenül bőbeszédű volt a nagy emberrel szemben, úgy szeretne
23  1|            valamiképp összehúzódni a nagy bőrfauteuil mélyében, hogy
24  1|       leányát, aki váratlanul valami nagy okosságot mondott.~ ~A tanár:
25  1|         kissé kacérul, miközben csak nagy szemei világítanak): Szabad?~ ~
26  1|            teremtett lélek se jár; a nagy, bástyaszerű kémények egészen
27  1|          bolondítják el az ártatlan, nagy fiúkat. Szüksége van valakire,
28  1|            maga egy jó és engedelmes nagy fiú, aki sohase fog rosszat
29  1|           felnőtt asszonyt, maga egy nagy iskolásleány, akit csak
30  1|    hencegésnek tartja, hogy én itt a nagy boldogságommal eldicsekszem, -
31  1|             asztalai körül. Pedig ez nagy szó, mert itt még a hivatásos
32  1|            bácsi (aki valami szörnyű nagy úr lehet, mert az összes
33  1|      frankját behúzza. Ez persze nem nagy dolog, mert én ugratásból
34  1|           kiöltözködve sürög-forog a nagy ember oldala mellett, mert
35  1|                Nem haragszik, ha egy nagy szívességre kérem, drágám? -
36  1|             körül, mely mindnyájukat nagy veszedelemmel fenyegeti.
37  1| futólépésekkel siessen tova a kihalt Nagy János-utcán át a város felé.
38  1|           iránt érzett, a kivételes, nagy, szánalomra méltó ember
39  1|              fölfedezés, hiszen ez a nagy ember a hivatásánál csak
40  1|           jöjjön azonnal Budapestre. Nagy veszedelem elhárításáról
41  1|           izlésére mutat, hogy ilyen nagy ember az ideálja...~ ~Gärtner
42  1|              végig az oceánon, míg a nagy, fekete, dolgos bárkák százai
43  1|          úrnőjéhez, akiért még azt a nagy áldozatot is meghozta, hogy
44  1|           egymást, miközben csak egy nagy, tizennyolcadik századbeli
45  1|            tanári rendelőszobájából, nagy csodálkozására Villányi
46  1|              arcocskára, melyből két nagy, fekete gyermekszem ragyogott
47  1|              könnybe lábadt, mikor a nagy, szép, hírneves bátyját
48  1|   melegséggel telt meg, a csodatevő, nagy, fehér keze pedig, melynek
49  1|         rögtön elárulta, hogy valami nagy dolog történhetett odabenn,
50  1|             szalonba lép, csupán két nagy, csodálkozó, kissé megijedt,
51  1|            szőkeséget, akinek csak a nagy, bánatos, könnyező szeme
52  1|          Egyedül megy végig a kihalt Nagy János-utcán, ahol egyetlen
53  1|               fehérhajú néninek ez a nagy legény az egyetlen földi
54  1|        legutolsó pillanatban ébred a nagy bűn tudatára, melyet könnyelműségében
55  1|        vértanuk energiáját, akik egy nagy eszméért gondtalanul feláldozzák
56  1|          életével kell megváltania a nagy, a naiv, a bizakodó bátyja
57  1|            tenger a te orvosságod, a nagy vizek csöndessége, az olajfaerdők
58  1|  idelátszanak a fekete könyvhátak, a nagy bőrszékek, a szobrok és
59  1|         bajom. Terád gondoltam, a te nagy fájdalmadra, - és ettől
60  2|        aranysárga Martellből. Később nagy, gyűrűs ujjaival fölnyitotta
61  2|            aszfalton végigment. És a Nagy Kristóf táján hirtelen nagyot
62  2|              civilizációt, mely az ő nagy erejével engem is arra kényszerít,
63  2|          zellerágyak között, itt-ott nagy rózsák nyiltak; egy-egy
64  2|          havas, szinte didergő vonat nagy nehézkesen megindult újra,
65  2|         mikor a létezés vagy a halál nagy problémái még mindig homályosak
66  2|     ötfelvonásos tragédiában, itt is nagy erkölcsi ellentétet okozott
67  2|       könnyes szemmel gondolt arra a nagy, könnyelmű, rossz gyerekre,
68  2|            Mondja, hogy hívják azt a nagy huszárt?~ ~- Melyik huszárt?~ ~-