Rész

 1  1|         akkor el sem hiszem, hogy itt szemtől-szemben ül velem,
 2  1|     ugyancsak nem ismert volna rá itt a gyönyörű, kisírtszemű,
 3  1|   nyulakat árul.~ ~Az ezredes: Ha itt nem kapok, inkább lemondok
 4  1|           Terézia idejéből maradt itt, akár a hatalmas ágyak,
 5  1|       asszony örök sóvárgásával): Itt élni... mindig itt élni...
 6  1| sóvárgásával): Itt élni... mindig itt élni... ez volna a boldogság...~ ~
 7  1|            Villányiné (rajongva): Itt ült? Gyönyörű karja itt
 8  1|           Itt ült? Gyönyörű karja itt nyugodott ezen a selyemtámlányon?
 9  1|     szökik a meglepetéstől): Maga itt? Maga ezzel a vonattal utazik?~ ~
10  1|           fogadni mernék rá, hogy itt a kocsiban valami szerelmes
11  1|       talán azt parancsolja, hogy itt virrasszak magával a folyosón...~ ~
12  1|  udvarlójára, halkan szólott:~ ~- Itt az idő, hogy szerelmet valljon
13  1|       Rosszat? Hiszen most, ahogy itt ülök szinte nem is tudom
14  1|    fanatizmus és lelkesedés): Aki itt látná, aki ma este látná,
15  1|      esztendőre, mert ahogy engem itt lát kedvesem, hát ne higyjen
16  1|     higyjen, hogy annyit fecsegek itt össze-vissza, mert én halálos
17  1|       hódoltság idejéből maradtak itt, egy teremtett lélek se
18  1|      kaszinótag ízlése egyesülnek itt valami csodálatos harmóniába,
19  1|        megszólaljon): Nagyon szép itt magánál és én csak azért
20  1|       idegen férfinak. Ahogy most itt ül nálam, ahogy az édes,
21  1|         sikoltva): Nem!~ ~A gróf: Itt vagy, az enyém vagy és örökre
22  1|         sötét szobában, mint hogy itt nyilvánosan mutogassam magamat...~ ~
23  1|           kipihenem magamat, mint itt. Az ujságolvasás már maga
24  1| tisztelkedjem nála. Természetesen itt találom még, mire visszajövök?~ ~
25  1|     kedvese füléhez. - Hiába adja itt a felnőtt asszonyt, maga
26  1|   almazöld délelőtti ruhában ülök itt a Grand Hotel vesztibüljének
27  1|       hencegésnek tartja, hogy én itt a nagy boldogságommal eldicsekszem, -
28  1|        unok és mindentől borzadok itt, ha elképzelem, hogy karonfogva,
29  1|           Pedig ez nagy szó, mert itt még a hivatásos hommes à
30  1|         az automobil ajtaját.~ ~- Itt vagyunk, nagysága!~ ~A leány
31  1|    kínosan kapkodott levegő után. Itt, a szenvedők birodalmában,
32  1|       joggal csodálkozhatik, hogy itt lát, de ha megtudja, hogy
33  1|       századbeli ötvösművészetnek itt van a legnagyobb gyűjteménye
34  1|           mint a saját szobáiban. Itt voltaképpen Sondersberg
35  1|         asszony csak egyszer járt itt?~ ~A gróf: Csak egyszer.~ ~
36  1|          tisztában van vele, hogy itt minden beszéd hiába volna,
37  1| kékszalagos, szegény Mariskád van itt, a legénylakásod régi kis
38  1|     édesszemű, csillogó tündér is itt van mellettem, akiről egykor
39  1|        naponként lássalak. De nem itt, ahol órákig kellene várakoznod,
40  1|        után, hányszor leselkedtem itt a kapu előtt, hogy édes
41  1|     eljösz?~ ~Mariska: Már holnap itt leszek nálad!~ ~Egyedül
42  1|        fog vinni a Szaléz-utcába. Itt már ismét gyalog mehetsz
43  1|           már sötét és hideg volt itt a város és a nedves gyalogjárón
44  1|           a két számjegy: 32.~ ~- Itt, - mondta magában fejbólintva,
45  1|      táncolni kezd körülötte.~ ~- Itt, - dadogta ismét tehetetlenül,
46  1|       sülyedj el szégyenletedben: itt fetrengsz egy idegen lakásban,
47  1|            minthogy idejöjjek, te itt, ahol előtted már száz gyalázatos
48  1|          Meneküljön gyorsan, hogy itt ne találják... Hamar, csak
49  1|        Villányiné: A lelked nincs itt, - a lelked sehogy sincs
50  1|             a lelked sehogy sincs itt, mióta azt a borzasztó estét
51  1|        meg a kis gyermekeid, akik itt maradtunk, hogy dédelgessünk
52  1|     maradtunk, akik azért vagyunk itt, hogy az életedet megédesítsük,
53  1|         hallani és melletted ülni itt a hosszú éjszakákon, melyek
54  2|    preparandiát elvégezte, mindig itt tanítóskodik a Balaton partján.
55  2|       segédtanítót, nem lehetne-e itt kapni egy-két pohár tavalyi
56  2|            Nem hiszem, - szólt, - itt már tavaly nem igen termett
57  2|        becsületes kenyeret adott. Itt a kolnákban szeptember végén
58  2|         kirágott mindent, ameddig itt az úr szeme ellát. Tavaly
59  2|      vármegyékbe. Olyan csönd van itt szeptember derekán, akár
60  2|          csősz. Nemrégiben jártak itt megyei urak, biztattak bennünket
61  2|      eszünkbe.~ ~- Mit keressz te itt, Nina?~ ~- Utazom Sopronmegyébe.~ ~-
62  2|      nagyon könnyű lesz segiteni. Itt maradsz addig nálunk, míg
63  2|         Kihez?~ ~- Ehhez az úrhoz itt ni!~ ~S megkapva az útitársamat,
64  2|         ötfelvonásos tragédiában, itt is nagy erkölcsi ellentétet
65  2|   szégyenletemben...~ ~- Csitt... itt van a huszár...~ ~Kopogtattak