Rész

 1  1|      szeliden mosolygó tanárra.~ ~- Méltóságos asszonyom, - mondta elragadtatva, -
 2  1|             marad. Szegény, kicsike méltóságos asszony, a maga ura voltaképpen
 3  1|          kipirulva): Mondta, hogy a méltóságos úr nincs Budapesten?~ ~Az
 4  1|     Budapesten?~ ~Az inas: Mondtam, méltóságos asszony.~ ~Villányiné: Vezesse
 5  1|          megelégszik...~ ~A gróf: A méltóságos asszony el akart menni hazulról?~ ~
 6  1|           kedvéért hagyta egyedül a méltóságos asszonyt?~ ~Villányiné:
 7  1|         rossz viszonyba keveredni a méltóságos asszonnyal.~ ~Villányiné:
 8  1|     szívével nem szabad visszaélni, méltóságos asszony. Különben is, nincs
 9  1|            A király unokája, mint a méltóságos asszony bizonyosan tudja,
10  1|                A gróf (mosolyogva): Méltóságos asszonyom, nem szolgáltató
11  1|             az emberek őserdejében. Méltóságos asszonyom, én azt tartom,
12  1|             hánykolódó kegyelmes és méltóságos urakra, a képzelt fájdalmak
13  1|             ügyben kell beszélnie a méltóságos úrral. Mindössze öt percet
14  1|            sem akar elmenni, amíg a méltóságos úr nem fogadja.~ ~- Mondta,
15  1|  ragaszkodik hozzá, hogy megvárja a méltóságos urat.~ ~A professzor haragosan
16  1|             se ismeri személyesen a méltóságos urat, meglehetősen közömbös
17  1|         világ másik végéről eljött. Méltóságos tanár úr, vizsgáljon meg;
18  1|            Az ezredes (megrémülve): Méltóságos asszonyom, - maga meg fogja
19  1|           ki a sodrából.~ ~- Kedves méltóságos asszonyom, maga elfelejti,
20  1|         megrázta a fejét.~ ~- Drága méltóságos asszonyom, mondok magának
21  1|          gróf: Kezét csókolom, szép méltóságos asszony!~ ~Villányiné (akinek
22  1|   pletykázni?~ ~A gróf (szendén): A méltóságos asszonyról? Ugyan miért?~ ~
23  1|            Bocsánatot kell kérnem a méltóságos úrtól, de Welszben lecsatolják
24  1|          százszor kedvesebb, mint a méltóságos asszony. Ha jó izlésem volna,
25  1|       tónusban folytatta:~ ~- Drága méltóságos uram, szívesen felelek a
26  1|           tölthetnek egy félórát. A méltóságos asszony távollétében a gyermekek
27  1|              A leány: Oh, nem, de a méltóságos tanár úr talán megharagudnék
28  1|            is tudom elhinni, hogy a méltóságos tanár úr beszél velem, hogy
29  1|              A fiúk úgy beszélnek a méltóságos tanár úrról, mint az emberevő
30  1|      kezdenek a félelemtől, mikor a méltóságos tanár urat meglátják. Az
31  1|           protezsáló levelet visz a méltóságos úrhoz. Azt mondják... de
32  1|            januári estéről, mikor a méltóságos úr még maga is nyomorgó
33  1|        szegények, mint akkor volt a méltóságos tanár úr...~ ~A tanár (bólint):
34  1| tisztelettel meghajtotta. - Talán a méltóságos úr valami ismerőséhez van
35  1|    megjavult a sorsa, mert Villányi méltóságos úr otthont adott neki a
36  1|         szólt magában:~ ~- Vajjon a méltóságos asszony is észrevette-e,
37  1|       családi ügyei iránt.~ ~- És a méltóságos asszony? Van ezer éve, hogy
38  1|          tanár fekete lapátszakálla méltóságos komolysággal borult a szmokingból
39  1|         Gärtner Irén kisasszonyhoz, méltóságos Villányi tanár úr címén.
40  1|           csodálkozva nézett rám, a méltóságos asszony pedig tréfásan így
41  1|            délvidékre küldtek, de a méltóságos asszony jókedvű pillantása
42  1|            néz perceken keresztül a méltóságos asszonyra, esténkint arra
43  1|            bevenni az orvosságot. A méltóságos asszony ilyenkor könnyes
44  1|            követni fogja úrnőjét. A méltóságos asszony, aki idegesebb és
45  1|              Hogyan mondhatná meg a méltóságos asszonynak, hogy a titkát
46  1|   odasompolygott a tűz mellé.~ ~- A méltóságos asszony ma büszke lett volna
47  1|      asszony ma büszke lett volna a méltóságos úrra, - mondta boldog mosollyal,
48  1|     megtörténik. Ha látná egyszer a méltóságos asszony a szegény betegeket,
49  1|          kép volna ez! A lányok - a méltóságos asszony tudja, ugyebár,
50  1|         mind irigykedve gondolnak a méltóságos asszonyra, aki mindig a
51  1|             keres kisasszony?~ ~- A méltóságos urat, - mondta félálomban
52  1|      visszatért az emeletről.~ ~- A méltóságos úr várja a kisasszonyt, -
53  1|             energiája visszatér): A méltóságos úr joggal csodálkozhatik,
54  1|          hozott ide. Nem gondolja a méltóságos úr, hogy miről van szó?~ ~
55  1|           megragadja a gróf kezét): Méltóságos úr, tudom, hogy merészség,
56  1|       bizonyos vagyok benne, hogy a méltóságos asszony is ugyanígy gondolkodik,
57  1|   következtetek belőle?~ ~A gróf: A méltóságos asszony emelt fővel jött
58  1|          ugyebár, azt hiszi, hogy a méltóságos asszonyt négyszemközt fogadtam?~ ~
59  1|       kérdőleg néz rá).~ ~A gróf: A méltóságos asszonyt nem én fogadtam,
60  1|               Gärtner kisasszony: A méltóságos asszony csak egyszer járt
61  1|              Meg akarja látogatni a méltóságos asszonyt? - kiáltott föl
62  1|      retiküljéből.~ ~- Itthon van a méltóságos asszony? - kérdezte sietve.~ ~-
63  1|         saját szobájában issza, - a méltóságos asszony az ujságban lapozgat
64  1|        ahova nehéz volna követni. A méltóságos asszony aggódva követi minden