Rész

4001  2|                 tűrte... Könnyei ráhullottak a portörlőre, a himzésre,
4002  2|                    ráhullottak a portörlőre, a himzésre, a háztartási könyvre
4003  2|                      portörlőre, a himzésre, a háztartási könyvre és e
4004  2|                     és e könnyek ezt mondták a maguk szomorú némaságában:~ ~-
4005  2|                     idő óta búsan törölgette a kredencet és a szalonasztalt,
4006  2|                    törölgette a kredencet és a szalonasztalt, egy komoly
4007  2|                     bizalmas megfigyeléseit. A nagynéni végighallgatván
4008  2|                     nagynéni végighallgatván a tényállást, megsimogatta
4009  2|                     tényállást, megsimogatta a Klárika haját és így szólott
4010  2|                    meglátod, hogy kijön majd a flegmából...~ ~- Ha csak
4011  2|                     féltékennyé teszem, mint a velencei mórt...~ ~Ádám,
4012  2|                      Ádám, hazatérve egy nap a klubjából, a himzett kötény
4013  2|               hazatérve egy nap a klubjából, a himzett kötény gazdáját
4014  2|                      Mondja, hogy hívják azt a nagy huszárt?~ ~- Melyik
4015  2|                           Miért akarja tudni a huszár nevét?~ ~- Miért?
4016  2|                    naphosszat idehaza kuksol a lakásában... Ő is egyedül
4017  2|                     szomorúan nézzük egymást a bezárt ablakon keresztül...~ ~
4018  2|                   szert félelmetes hírnévre. A gaz Ádám tizenöt éven át
4019  2|                   arrogáns hidegvérével:~ ~- A huszárt Kleinecknek hívják,
4020  2|            Kleinecknek hívják, báró Kleineck a 49-ik huszárezredtől...
4021  2|                     herceg adjutánsa s mivel a fenség az olasz udvarnál
4022  2|               szalmaözvegykedik idehaza...~ ~A vacsoránál Klárika szórakozottan
4023  2|                Klárika szórakozottan babrált a tányérján.~ ~- Szép dolog
4024  2|                    tányérján.~ ~- Szép dolog a huszárság, - mondta, - egy
4025  2|                    polgár...~ ~Mikor Ádám úr a következő estén hazatért,
4026  2|                    következő estén hazatért, a himzett kötény birtokosa
4027  2|                   ijedten dugott egy levelet a trumeau nyitott fiókjába.
4028  2|                        beszéljen, mit dugott a fiókba?...~ ~Klárika rémülten
4029  2|                     szeret...~ ~- Egek, maga a huszárt szereti...~ ~- Nem -
4030  2|                   rólam rosszat gondolnia... A huszár oly szerény, oly
4031  2|               szerény, oly félénk, hogy csak a szemével mer szólni hozzám...~ ~-
4032  2|                 hozzám...~ ~- Meg fogom ölni a félénk huszárt, - mondta
4033  2|                  Ádám.~ ~Mord kedéllyel ette a vacsoráját, de később, a
4034  2|                     a vacsoráját, de később, a csemegénél fölengedett.~ ~-
4035  2|                    egy könnyet morzsolt szét a szemében.~ ~- Mondja meg
4036  2|                      az igazat... mit ér, ha a hátam mögött szerelmes belé?...
4037  2|                    mögött szerelmes belé?... A szerelmet nem lehet erőltetni,
4038  2|                hiszen oly fiatal volt, mikor a feleségemmé lett. ...Mondja
4039  2|                          Mondja meg őszintén a titkát... gondolja, hogy
4040  2|               bizalmas barátnője ül mellette a kályhánál...~ ~Klárika megszorította
4041  2|                     és lehet-e visszafojtani a szerelmet? A huszár oly
4042  2|                   visszafojtani a szerelmet? A huszár oly ragaszkodással
4043  2|                    kerek kétszázat?~ ~- Mert a nénikém elzavarta...~ ~A
4044  2|                     a nénikém elzavarta...~ ~A ravasz Ádám keserűen ingatta
4045  2|                 ravasz Ádám keserűen ingatta a fejét.~ ~- Ha szereti, nem
4046  2|                       nagyon szerettem... de a sors nem akarta, hogy boldog
4047  2|                       hátha még segíthetnénk a dolgon...~ ~- Nem, most
4048  2|               kétségbeesés mutatkozott, hogy a bolond Klárikának majd megszakadt
4049  2|                   Klárikának majd megszakadt a szíve... Csak egy hajszál
4050  2|                       de ekkor eszébe jutott a tapasztalt nagynéni s így
4051  2|               nagynéni s így szólott dacosan a lelke mélyén:~ ~- Hadd higyje,
4052  2|                  Ádám komor hangulatban itta a feketéjét - a szobalány
4053  2|               hangulatban itta a feketéjét - a szobalány egy névjegyet
4054  2|                névjegyet hozott az ebédlőbe. A névjegyen e sorok állottak:
4055  2|                    dadogta, - nem engedem... a hozzám való szerelmére kérem,
4056  2|                      Ádám csodálkozva nézett a feleségére.~ ~- Mit gondol, -
4057  2|                    hozzá mosolyogva, - éppen a kezét fogja megkérni tőlem...~ ~-
4058  2|                             Csitt... itt van a huszár...~ ~Kopogtattak
4059  2|                     Kopogtattak az ajtón - s a következő percben már előttük
4060  2|                     már előttük ütötte össze a sarkantyúit Oszkár királyi
4061  2|                    adjutánsa. Ádám fölugrott a helyéből.~ ~- Isten hozott, -
4062  2|                   mondta, - szép tőled, hogy a fészkemben fölkeresel...~ ~
4063  2|                  udvaroltunk az asszonyoknak a balatonfüredi sétatéren...~ ~-
4064  2|                      zavartan.~ ~- Persze.~ ~A huszár meghajolt a hímzett
4065  2|                 Persze.~ ~A huszár meghajolt a hímzett kötény előtt.~ ~-
4066  2|                asszonyom, bocsássa meg, hogy a boldogságukat megzavarom...
4067  2|                  boldogságukat megzavarom... A fenséges úr akaratából történik,
4068  2|               távirati úton bízott meg, hogy a szentjánosi vadásztársaságot
4069  2|                    bátor voltam tudtára adni a meghívást...~ ~Szivarra
4070  2|             csevegtek; Klárika pedig fölállt a helyéből:~ ~- Magukra hagyom
4071  2|                  előtt titkunk...~ ~Rátértek a szentjánosi vadászatokra,
4072  2|                   hirtelen abbahagyta később a megkezdett diskurzust.~ ~-
4073  2|                    Sokat látunk az ablakban, a feleségemnek régóta föltünik
4074  2|                 feleségemnek régóta föltünik a lusta és unatkozó huszár...
4075  2|                   Egy huszár, aki naphosszat a lakásán cigarettázik, ez,
4076  2|                    teringettét, nem tartozik a mindennapi látnivalók közé...~ ~
4077  2|              mindennapi látnivalók közé...~ ~A kapitány kómikus pózba vágta
4078  2|               kómikus pózba vágta magát.~ ~- A tudomány, - deklamálta -
4079  2|                     tudomány, - deklamálta - a stratégia fontos tételei
4080  2|                      tételei tartanak vissza a társadalomtól és az élettől...
4081  2|               társadalomtól és az élettől... A fenséges úr szent akarata,
4082  2|              fenséges úr szent akarata, hogy a vezérkarba lépjek s az embernek
4083  2|                    az embernek megkeményedik a feje, ha az iskola padjából
4084  2|              teremtés fogja megosztani veled a kleineck-waldbachi majorátust...~ ~
4085  2|           kleineck-waldbachi majorátust...~ ~A kapitány nevetve rázta a
4086  2|                     A kapitány nevetve rázta a fejét, de a ház úrnője szélvészként
4087  2|                    nevetve rázta a fejét, de a ház úrnője szélvészként
4088  2|                 szélvészként ugrott föl most a dohányzó-szoba foteljéből.~ ~-
4089  2|                    halaszthatatlan dolgok... a szabónő háromra igérte,
4090  2|                 szabónő háromra igérte, hogy a ruhapróbát megtartjuk...~ ~
4091  2|            ruhapróbát megtartjuk...~ ~ IV.~ ~A hadsegéd csak késő délután
4092  2|               távozott s mikor Ádám elindult a feleségét keresni, a fürdőszoba
4093  2|                elindult a feleségét keresni, a fürdőszoba egy homályos
4094  2|              homályos kuckójában találta meg a vállas kötény tulajdonosát...
4095  2|                vállas kötény tulajdonosát... A ház úrnője, megfeledkezvén
4096  2|           méltóságáról, keservesen sírdogált a sarokban...~ ~- Ne sírj, -
4097  2|                            Ne sírj, - mondta a kegyetlen Ádám, - a huszár
4098  2|                   mondta a kegyetlen Ádám, - a huszár megkérte a kezedet...~ ~
4099  2|                    Ádám, - a huszár megkérte a kezedet...~ ~Klárika az
4100  2|                       szólott, - visszatérek a mamához, mert ma bebizonyítottad,
4101  2|                     ennyire...~ ~- De hiszen a huszár nem idegen ember...
4102  2|                    kedveskedve simította meg a sírásban fölborzolt haját.~ ~-
4103  2|                  mondta, - nem kell tréfálni a huszárokkal... Mert ugyan
4104  2|                     ott látta az ablaknál?~ ~A hímzett kötény csücske nedves
4105  2|                   kötény csücske nedves lett a leomló könnyektől - és Klárika
4106  2|             előszobában csöngetett...~ ~- És a százkilencvennyolc csók?~ ~-
4107  2|                   kiugrom az ablakon.~ ~Ádám a karját nyújtotta Klárika
4108  2|                diadalmenetben vonult be vele a fürdőszobából a szalonba...
4109  2|                      be vele a fürdőszobából a szalonba... A költői igazságszolgáltatásnak
4110  2|                  fürdőszobából a szalonba... A költői igazságszolgáltatásnak
4111  2|        igazságszolgáltatásnak tartozom azzal a kijelentéssel, hogy Ádám