Rész

 1  1|       költségeit előteremtse. Most egyszerre eszébe jutott minden apróság:
 2  1|            a doktori hírneve pedig egyszerre elhomályosította a horizont
 3  1|      rendelőszobája karosszékében, egyszerre átvilágította az a tudat,
 4  1|        perspektiva nyilt volna meg egyszerre a szeme előtt. Most úgy
 5  1|        asszonyra, aki azonban most egyszerre elnevette magát, mintha
 6  1|         kék szemével magára nézne, egyszerre elfelejtené az ijedtségét,
 7  1|            nálunk, de ha ötöt vesz egyszerre, akkor kivételesen csak
 8  1|            megszakad, mert a tömeg egyszerre a parkba özönlik: a király
 9  1|        valami titokzatos varázslat egyszerre visszahozta a XVIII. századba,
10  1|          lelkében ott szunnyadnak, egyszerre csodálatos valósággá lesznek
11  1|           És könnytelen pillantása egyszerre nedvessé lett előtte, mikor
12  1|         felügyelete alatt, de most egyszerre levetette a békóit s szabadon
13  1|     rezgett ki a hangjából, mintha egyszerre eltünt volna róla az udvari
14  1|    környezet, hogy az asszony most egyszerre érzelmessé lágyult, keze
15  1|      öntsön magának is!~ ~A leány (egyszerre elfeledkezik a boncolóasztalról
16  1|            hogy Gärtner kisasszony egyszerre valami különös vonzódást
17  1|            északi szél, - és ekkor egyszerre csak dermedten állt meg
18  1|        mondani, úgy-e, ha mindenki egyszerre elhallgat?~ ~- Igen, - szólt
19  1|            leselkedett utána? Most egyszerre dideregni kezdett félelmében,
20  1|        titokzatosan elnyelte. Most egyszerre eszébe jutott a rejtelmes
21  1|         volna? Gärtner kisasszonyt egyszerre valami megmagyarázhatatlan
22  1|             mely a kapu előtt áll, egyszerre beleolvad a ködbe, mely
23  1|       asszony rosszaságának tudata egyszerre eltörpült lelkében a kimondhatatlan
24  1|         táviratot kell feladnom.~ ~Egyszerre az a gondolata támadt, hogy
25  1|          az ebédlőben körülnézett, egyszerre tudatára ébredt annak, hogy
26  1|        mennyezet felé s a napsugár egyszerre behatolt a világos ablakokon,
27  1|            kipirult örömében: most egyszerre az a gondolata támadt, hogy
28  1|  meglepetés!~ ~Gärtner kisasszony (egyszerre eszébe jut, hogy miért jött
29  1|      beismerésre aligha számíthat. Egyszerre valami végtelen elkeseredés
30  1|          csillogott, - és Villányi egyszerre csak úgy érezte, hogy a
31  1|       valahogyan a multak ködéből, egyszerre csak meglátta a saját arcát
32  1|         úrrá lett a lelkében, hogy egyszerre csak magának is megeredtek
33  1|     elhallgatnak, derűs hangulatuk egyszerre elröppen s gondolkodva nézik
34  1|    formálta. És a pillantásuk most egyszerre találkozik és villámgyorsan
35  1|       röpködő kolibri-madara, most egyszerre emberi hivatásának tudatára
36  1|    körülötte a levegőben. És ekkor egyszerre gyökeret vertek a lábai:
37  1|     betegség után.~ ~Öntudata most egyszerre visszatért s a torka összeszorult,
38  1|           ajakkal járta a világot, egyszerre úgy érezte, hogy a bosszuálló
39  1|            lakásba, melynek ajtaja egyszerre felnyilott előtte. És a
40  1|         sújtani a sógornőjének, de egyszerre megszédült, a torkából csukló
41  1|           könnyessé lesz. És ekkor egyszerre visszagondol a rémes hófúvásra,
42  1|         már ég, a szeme könnyes és egyszerre úgy tünik föl neki, hogy
43  1| mondhatatlan erővel visszafojtott, egyszerre kitör belőle, mint a gyermekből,
44  2|           fiakerbe és elhajtatott. Egyszerre oly üressé lett a szíve,
45  2|           maga sem tudta, hogyan - egyszerre csak bekanyarodott a Nádor-utca
46  2|        odabenn a petróleumlámpáit, egyszerre csak fázni kezdett arra
47  2|          régente, de a szalonokban egyszerre fölkapták a hideg és elegáns
48  2|            A gavallérok, akik közt egyszerre divatba jött, szinte megfélemlítve
49  2|       tarokkra, a sarokszoba előtt egyszerre összetalálkozott Peyer Fülöppel
50  2|         csapkodták a kártyákat, de egyszerre izgatott beszélgetés zaja
51  2|          mogyoróbokrok közt. Engem egyszerre elkapott megint a boldogtalanság
52  2|          kupé elhomályosult ajtaja egyszerre csak felnyilott s egy négyszögletes,
53  2|         Andor, szolgabiró!~ ~Azzal egyszerre megindult belőle a szóáradat,
54  2|         teljes erejében föltámadt. Egyszerre borzasztó rémület fogott
55  2|             a vonat a nyilt pályán egyszerre megállott. A majki hegyszakadékban
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on touch / multitouch device
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2011. Content in this page is licensed under a Creative Commons License