Rész

 1  1|    nélkülözése, a fűtetlen szoba, ahol szigorlataira készült s
 2  1|           előkelő rendelőszobába, ahol a komoly, de ezüstös fürtjei
 3  1|     Rókus-kórház kápolnája előtt, ahol a vén tudós éppen a villamoskocsira
 4  1|  fejedelmi műtermet rendezett be, ahol a Rembrandt mester önérzetével
 5  1|         eleget tegyen. A klinika, ahol nyolcvan betege, éjszakai
 6  1|   házibálokon való megjelenéstől, ahol mindig tiszteletteljes hódolattal
 7  1|          hófuvásos iskola-utcára, ahol a könyvestáskámmal végigtipegtem,
 8  1|        palota halljába tolakszik, ahol a háziasszony a királyt
 9  1|           szomszéd sátorra mutat, ahol az őszhajú, hetvenéves Lénárd
10  1|          Hát maga hogy kerül ide, ahol a madár se jár? - kérdezte
11  1|           a bársonyos fészkekben, ahol a hosszú éjszakát tölteni
12  1|       divatlap s a klub terrásza, ahol egy sereg magához hasonló
13  1|    kedvemet, s most ott is sírok, ahol senki se lát. Megengedi,
14  1| kóborolhatok, ezért is járok ide, ahol ki van zárva, hogy ismerőssel
15  1|           négyszáz éves lépcsőre, ahol valamikor talán az intrikus
16  1|  meghatottan vezeti be a lakásba, ahol valamikor a király papja
17  1|      elkerülte azokat a helyeket, ahol rendes körülmények közt
18  1|    ugyanis át akar vinni Nizzába, ahol a férjes huga, egy drága
19  1|        Lujzikához az éléskamrába, ahol az öreg dáma - kedvelt szokása
20  1|         legközelebbi sarkig ment, ahol néhány álmos konfliskocsis
21  1|           nyugati pályaudvar elé, ahol Villányiné kiszállt, fizetett
22  1|        ment a következő ágy felé, ahol egy sápadt arc vágyakozva
23  1|   naponként lássalak. De nem itt, ahol órákig kellene várakoznod,
24  1|    várakoznod, hanem a lakásodon, ahol kedvünk szerint kibeszélgethetjük
25  1|          kihalt Nagy János-utcán, ahol egyetlen lélek se jár. A
26  1|          villasora jut az eszébe, ahol valaha - most úgy rémlik
27  1|           körúti Simonyi-udvarba, ahol egész nap fogad. Talán nem
28  1|      bocsátja a dolgozószobájába, ahol udvarias kézmozdulattal
29  1|    keresztül, a havas külvárosba, ahol már a megsemmisülés némasága
30  1|       minthogy idejöjjek, te itt, ahol előtted már száz gyalázatos
31  1|        tiszta családi fészkedben, ahol a becsületes urad várakozik
32  1|         került vissza Budapestre, ahol rögtön hozzáfogott orvosi
33  1|       magánya, a menekülés innen, ahol minden a fájdalmadra emlékeztet...
34  1|       téli alkonyatban besurrant, ahol halálos ölelésben szorította
35  1|  besurrant, a rosszszagú szobára, ahol kedvese várakozott rá, a
36  1|        Messze, a tenger partjára, ahol senkisem ismer bennünket!~ ~
37  1|        közé, egy kis fehér házba, ahol sohase látunk idegen embert.~ ~
38  2|  bekanyarodott a Nádor-utca felé, ahol e pillanatban békén szunnyadt
39  2|           nem függ többé a falon, ahol annyi éven át várakozni
40  2|    Rémadaghoz címzett vendéglőbe, ahol harminc krajcárosnál drágább
41  2|          egy-egy magányos házból, ahol pestiek laktak, álmos zongoraszó
42  2|         szerelem űzte a magányba, ahol romantikus olvasmányokkal
43  2|     sopronmegyei Dömjén-Gálosdra, ahol a két leányával együtt elvonultan
44  2|        cipeljenek be a helységbe, ahol az ottani fiatalság - a
45  2|           elterül.~ ~Kelenföldön, ahol a postavonat öt percre állomást
46  2|     hálótermünkben lettünk volna, ahol a kisasszonyok távozta után
47  2|         egymás mellett állottak s ahol egész éjjeleken át elbeszélgettünk
48  2|           kastélyukban töltöttem, ahol a tiszteletemre nagyszerű