Rész

 1  1|           nyilt volna meg egyszerre a szeme előtt. Most úgy tünt föl
 2  1|        sírásra görbülő ajakkal, míg a szeme hirtelen átnedvesedett,
 3  1|             rajzolódott a szőnyegre s szeme veszedelmes fénnyel tapadt
 4  1|         rágyújtott egy cigarettára, a szeme pedig szánakozva siklott
 5  1|              amit mond, de az asszony szeme nem gyuladt föl, vonásai
 6  1|         tekintetével nézett a grófra, szeme csupa naivitás és szendeség
 7  1|              a szűzies fiatal asszony szeme, akinek az a legnagyobb
 8  1|             hogy minden összefolyik a szeme előtt. Később azonban annyira
 9  1|           akinek ennyi a szíve...~ ~A szeme aggasztóan könnyezni kezd,
10  1|        sajnálatraméltó teremtésnek, a szeme csupa aranyos könnyelműség
11  1|            miközben a feje szédült, a szeme káprázott, halkan így szólt
12  1|            mosolyog, de az arca ég, a szeme csillog és hófehér kezében
13  1|               uráé, hiszen az arca, a szeme, a lélekzetvétele, a hangja
14  1|              a tükörbe: az arca ég, a szeme ragyog és legszívesebben
15  1|              már teljesen elhagyja, a szeme szikrázik s a karja eszeveszett
16  1|          ekkor sír is, nevet is, és a szeme valami sohase látott idegen,
17  1|           gyűrűktől csillogó kezét. A szeme azonban óvatosan kikerülte
18  1|                Élnivágyástól csillogó szeme, vörösbe játszó frizurája,
19  1|              elfelejteni...~ ~Könnyes szeme belekulcsolódott a férfiúéba,
20  1|             sírásra készülő gyermeké, szeme kitágulva meredt a levegőbe, -
21  1|                 A szíve megdobbant, a szeme szikrázott: e perctől fogva
22  1|            viselkedését, de az ő éles szeme száz különös szimptomát
23  1|           Hogy kerül a fiatal asszony szeme elé, ha kitudódik, hogy
24  1|               zarándokcsapata közé. A szeme jóságtól és szánalomtól
25  1|          kipirult a hosszú beszédben, szeme kutatva pihent a fiatal
26  1|           kérdezte kissé mereven, míg szeme kutatva tapadt a sápadt
27  1|          susogta fáradt hangon, míg a szeme minden ok nélkül könnybe
28  1|         egészen másutt járnának, de a szeme most hirtelen élettel és
29  1|              csoda történt: a Mariska szeme alól eltüntek a kék gyűrűk,
30  1|             bátyja vállára és könnyes szeme édesen rámosolygott a férfira.~ ~-
31  1|              megrázta a fejét, komoly szeme ragyogott a büszkeségtől
32  1|            találkoztunk volna. A szép szeme, a drága mosolygása, a gyerekei
33  1|                nagyot nyújtózkodik, a szeme csupa kérdés és szomorúság,
34  1|               nagy, bánatos, könnyező szeme világít bele az alkonyatba.
35  1| Szaléz-utcában?~ ~Villányi Mariska (a szeme titokzatosan fellobban):
36  1|     öntudatlanság köde borult káprázó szeme elé. Csak a lábai vitték
37  1|          megfosztotta. És a kislányos szeme, melyet a könnyelmű férfiak
38  1|             élőlény elhagyta volna. A szeme már káprázott, lélegzete
39  1|            látta, aki kezét védőleg a szeme elé tartja és messze, mondhatatlan
40  1|       kifáradt, vonásai megmeredtek s szeme üveges mozdulatlansággal
41  1|         érezte magát, mint valaha, de szeme, hirtelen elgondolkodása,
42  1|         boldogsággal tölti el, hogy a szeme hirtelen könnyessé lesz.
43  1|                Az arca most már ég, a szeme könnyes és egyszerre úgy
44  2|            táncoltak a megrémült Jenő szeme előtt:~ ~„Keressen föl holnap
45  2|            mindent, ameddig itt az úr szeme ellát. Tavaly már csak itt-ott