Rész

 1  1|        életében először lesütötte a szemét, mikor a búcsúzáskor kezet
 2  1|          most mégegyszer behúnyta a szemét, s mialatt a betegei türelmetlenül
 3  1|    professzor könnyezve meresztette szemét az ismerős írásra, egy pillanatig
 4  1|             rajtam pihentette a kék szemét, majd ezt mondta: „Szinte
 5  1|     Villányi most végre megmozdult, szemét a levegőből a cipőjére sűlyesztette,
 6  1|             kiegyenesedett, könnyes szemét végigtörülte a zsebkendőjével
 7  1|     önkéntelenül rajta felejtette a szemét s arra gondolt, hogy bájosabb
 8  1|           mondta szeliden, miközben szemét visszafojtott jókedvvel
 9  1|     fővárosba.~ ~Naivul lesütötte a szemét s ártatlan madonna-arccal
10  1|         szalonban s bánatos, szürke szemét, melynek színe az óceán
11  1|        Kérem, ne meressze úgy rám a szemét, mert rögtön visszamegyek
12  1|     rabszolga félelmével szegezi rá szemét az óriási fauteuil-vár bástyái
13  1|       válaszolt volna. A gróf még a szemét se láthatta a színházi látcsőtől,
14  1|            fajankó felejti rajtam a szemét a kaszinó asztalai körül.
15  1| visszatérjen a sápadt leányhoz, aki szemét lesütve állt előtte a franciás
16  1|           vizsgálja a leányt, aki a szemét lesütve áll előtte a dolgozószoba
17  1|         áttetszően sápadttá lesz. A szemét lehúnyja, nagyot lélegzik
18  1|        kisasszony (most felnyitja a szemét s minden eltünik előle:
19  1|              A gróf (nagyranyitja a szemét): Tőlem kér kegyelmet számukra?~ ~
20  1|             szépen és törülje meg a szemét, aztán mondja el nekem őszintén,
21  1|        dalosmadara ekkor lehúnyja a szemét, mintha hirtelen a napba
22  1|        Villányi Mariska (megtörli a szemét s elszántan fölugrik a helyéből):
23  1|            Most nagyot lélegzett, a szemét tágra nyitotta, mintha kisértetet
24  1|     elálmosodó gyerekekkel játszik, szemét egy pillanatra se fordítja
25  2|   lecsókolhatnám nevető, világoskék szemét. De vajjon megcsókolhatom-e
26  2|             emeli rá napsugaras kék szemét és így fog szólani szerelmesen:~ ~-
27  2|     fájdalmasan emelte föl diószínű szemét.~ ~- Nagyon sok, uram, -
28  2|             minisztériumot. A poéta szemét elfutotta a vér és az ördög (
29  2|        Klárika boldogan húnyta be a szemét, míg a kocsi a népes utcákon
30  2|            lusta Ádám felnyitotta a szemét, pillantása legelsőbben
31  2|             az urára emelte könnyes szemét.~ ~- Elmegyek, - szólott, -