Rész

 1  1|       betöltötte földi hivatását, s ekkor gyöngén elmosolyodott és
 2  1| bebocsáthatja hozzá a betegeket. És ekkor önkéntelenül abba az ünnepies
 3  1|        szalonjában. A szőke asszony ekkor már merészen letagadta,
 4  1|      reszketett.~ ~Villányi tanár - ekkor már katedrája volt az egyetemen -
 5  1|             a boldog tudós lelkében ekkor valami homályos sejtés támadt,
 6  1|            autóját a Váci-utcában s ekkor ellenállhatatlan vágy fogott
 7  1|        Bernhardt-villa halljában, s ekkor kiderült, hogy a színigazgató,
 8  1|        ébenfekete zongora mellé. És ekkor kiderült, hogy a nagy drámai
 9  1|        tartogatott selyemkendőmmel. Ekkor támadt az a gondolatom,
10  1|             amit zálogba tehessen s ekkor - egy este, mikor odakünn
11  1|             komor északi szél, - és ekkor egyszerre csak dermedten
12  1|          sincs mit félnie többé. És ekkor sír is, nevet is, és a szeme
13  1|         nehogy fölismerje valaki és ekkor reszketve, dobogó szívvel
14  1|           fog feltárulni előtte. De ekkor önkéntelenül megrázta a
15  1|             az egyik betegszobába s ekkor egy pillanatig szinte elállt
16  1|            síró asszony szemébe. És ekkor hirtelen csoda történt:
17  1|            aranyos lándzsavégek. És ekkor, ott az elhagyott nyaralóban,
18  1|        napon kapta a legelső sebet, ekkor indultam meg a virágos ösvényen,
19  1|           az országutak dalosmadara ekkor lehúnyja a szemét, mintha
20  1|           körülötte a levegőben. És ekkor egyszerre gyökeret vertek
21  1|            utolsó éjjel álmából. És ekkor úgy tünt föl előtte, hogy
22  1|           lebegtek a füle körül. És ekkor - isten tudja, miképp -
23  1|      kisérteties csöndesség borult. Ekkor újra és újra megnyomta a
24  1|      testében megbénította volna.~ ~Ekkor fölemelte a kezét és a torkából
25  1|         hirtelen könnyessé lesz. És ekkor egyszerre visszagondol a
26  2|              május a mi szezonunk s ekkor a szorgalmas ember nem igen
27  2|          haza felé a vendéglőből és ekkor - maga sem tudta, hogyan -
28  2|        hétszáz forintos lakáshoz.~ ~Ekkor, egy esős, juniusi napon,
29  2|             bevalljon az urának, de ekkor eszébe jutott a tapasztalt