Rész

 1  1| ebédlő-asztalán...~ ~Villányi doktor, ami önmagát illette, hírét se
 2  1|             találták ki. Ugyan mi az, ami boldoggá és elégedetté tegyen?
 3  1|               Az az egy-két esztendő, ami még hiányzik a száz évből,
 4  1|         pontossággal mond el mindent, ami egy fiatal asszonyt érdekelhet.
 5  1|         borongós szemében van valami, ami az embernek egyenesen a
 6  1|                Talált-e már valamire, ami a szép szemébe könnyeket
 7  1|       kérdezte félig behúnyt szemmel, ami egy alattomos cicához tette
 8  1|             is rendesen éjjel végzem, ami annál könnyebb, mert fiatalságomban
 9  1|               könyvet irhatnék arról, ami azóta történt, nincs az
10  1|           történt, nincs az a regény, ami az életemmel fölérne, de
11  1|            feleségemnek is az a baja, ami a gróf úrnak: unalmában
12  1|          olyasminek a nyitjára jönni, ami kötelességévé teszi, hogy
13  1|         helyesebben semmi egyéb, mint ami naponkint megtörténik. Ha
14  1|             semmit sem árul el abból, ami a lelkében történik): Édes,
15  1|        virrasztásoktól. Minden egyéb, ami azóta történt, csodamódra
16  1|                Nincs semmi fájdalmad, ami az életedet elkeseríti?~ ~
17  1|              benne, hogy nincs titka, ami a nyugalmában megzavarná.
18  1|     megtalálta az igazi tónusát): Már ami azt illeti, kedvesem, én
19  1|          hiszen még semmit se tudunk, ami ennyire kétségbeejthetne
20  1|        idegein: eszébe jutott mindaz, ami huszonnégy óra óta az öntudatától
21  1|          tünik föl neki, hogy minden, ami egy év óta történt vele,
22  2|              sors lesz felelős azért, ami hármunkkal történni fog.~ ~
23  2|             kivántam; tudod olyasmit, ami a regények minden hősnőjével
24  2|            hősnőjével megtörténik, de ami eddig, az én egész közönséges
25  2|          vonatba szálljak véletlenül, ami - szerintük - egy magányosan
26  2|               Bizonyos ábrándozással, ami e könnyűvérű fiatalembert