Rész

  1  1|             orvosi diplomáját megkapta. Egy krajcár nélkül, jó barátok
  2  1|                 ékszereket viselt, mint egy született hercegnő s két
  3  1|           özönlött a férfiú elé, akiben egy felsőbb, titokzatos lényt
  4  1|                 lesz kénytelen vállalni egy isten háta mögött fekvő
  5  1|          homlokukon...~ ~A fiatal tanár egy vidéki útján szerezte a
  6  1|                szerezte a feleségét is: egy téli napon különvonaton
  7  1|                 eredménye: Török Alice, egy huszonkétesztendős, gyönyörű
  8  1|           szeliden mosolygó tanárt, aki egy hetvenéves bölcs komolyságával
  9  1|              elzálogosítottam, csakhogy egy harminckrajcáros táviratot
 10  1|              gyönyörű szál katona, akit egy influenzás láz ledöntött
 11  1|         várószobákban és a télikertben, egy pillanatig valami gyermekes
 12  1|                időt neki, hogy a torkát egy pohár langyos tejjel fölfrissítse
 13  1|        kifordult, a nagy szökőkút előtt egy lépésben haladó, ezüstös
 14  1|              jött szembe vele, amelyben egy elegáns, fiatal asszony
 15  1|                szintén elöntötte a vér, egy pillanatig izgatottan előre
 16  1|             szerelmi álom hősnője? Vagy egy bájos bűnös, aki betegágyán
 17  1|             sodrából, voltaképp a gólya egy furcsa szeszélyének köszönhette
 18  1|                 vele, hogy a jó istenke egy kicsi babát küldött a házba,
 19  1|               meg kellett igérnie, hogy egy lépést se fog tenni az orvos-bátyja
 20  1|                 gyönyörű kis idill csak egy havas, januári estén szünt
 21  1|                 szőke kis huga helyett, egy titokzatos levél várta a
 22  1|         baccarat-asztalnál. Háta mögött egy torzonborz, jókedvű óriás
 23  1|                s a Matin utolsó oldalán egy furcsa és mégis ismerős
 24  1|                 A kis magyar leány, aki egy szál szoknyában robogott
 25  1|               közvetlen hírt a hugáról: egy napon parfőmös levél érkezett
 26  1|               szemét az ismerős írásra, egy pillanatig fölmerült előtte
 27  1|          vezetett, halkan felnyilott, s egy bájos asszonyi fej lopva
 28  1|              utánatok sietek.~ ~Lujzika egy elszegényedett, öreg kisasszony
 29  1|   elszegényedett, öreg kisasszony volt, egy Napoleon-korabeli nagynéni,
 30  1|              várószoba felé nyiló ajtón egy tuberkulotikus külsejű fiatalember
 31  1|                 a tükör előtt állt, nem egy boldog, fiatal asszonyhoz,
 32  1|             melyből - csodák csodája! - egy rózsásarcú, bájos, fiatal
 33  1|                megérteni se tudta, hogy egy híres ember felesége, aki
 34  1|           kalapot emelnek előttem, hogy egy sereg szmokingos kalandor
 35  1|             cseveghetnék vele! Utóvégre egy kicsit büszkének is illenék
 36  1|                kalapja, bájos baba-arca egy régi pasztellkép benyomását
 37  1|                   Villányiné: Az uramat egy volt miniszterhez hívták, -
 38  1|                betegségen kivül van még egy mellékfoglalkozásom is.~ ~
 39  1|            Szinte hihetetlen, hogy maga egy halálos betegségen esett
 40  1|                a király élete - ha csak egy percre is - belekapcsolódik
 41  1|             kötelességemet teljesítsem. Egy olyan kötelességet, amelyért
 42  1|           csillogó nimfák mellett, akik egy fantasztikus álomhajóval
 43  1|                 életen. Az a férfi, aki egy habkönnyű, csipkébe burkolt
 44  1|                brutálisnak tartja, hogy egy szép asszonyt hetekre vagy
 45  1|            rabszolgává kell lennem, aki egy hang nélkül eltünik az emberek
 46  1|                végigsiklik, akaratlanul egy lángolóan szép, szerelmes
 47  1|                 szerelmes órára gondol, egy titkos és boldog órára,
 48  1|           barlanglakója, lovagias, mint egy keresztesvitéz s finom,
 49  1|            fogta a hangját.~ ~- Odakünn egy úriasszony várakozik, aki
 50  1|             intett s pár pillanat mulva egy talpig feketébe öltözött
 51  1|               felindulással, mintha nem egy huszonötéves fiatal teremtés,
 52  1|     huszonötéves fiatal teremtés, hanem egy öreg kisértet állt volna
 53  1|             édesapát elhantolták? Nincs egy jó szavad a régi Micidhez,
 54  1|                 majd lapozgatni kezdett egy vastag orvosi könyvben,
 55  1|            hugocskám vagy... Élt valaha egy kis leány, aki téli estéken
 56  1|            nincs köze. A mi kis lányunk egy januári estén meghalt. Az
 57  1|         ékszerkereskedőknél, amennyiből egy kisebb balkáni állam egész
 58  1|       hercegnővé változott, akit csupán egy mesebeli varázslat hozott
 59  1|               szőke asszony.~ ~Villányi egy pillanatig tanácstalanul
 60  1|               megírta a receptjét, majd egy habozó mozdulat után végigsimogatta
 61  1|            Budapesten nem a Duna, hanem egy gyémántokból és drágagyöngyökből
 62  1|                posztját elhagyja, mikor egy gálába öltözött ezredes
 63  1|                  Maradt-e még valamijük egy szegény katona számára?~ ~
 64  1|                   A gróf: Pezsgőt kinál egy szegény katonának? Én még
 65  1|               cigarettát s gavallérosan egy ujdonatúj százezerkoronással
 66  1|               venné tolakodásnak, volna egy jóravaló ötletem.~ ~Villányiné:
 67  1|             Villányiné (nagy jókedvében egy meggondolatlan és ostoba
 68  1|                századik évüket, semhogy egy budai expedicióra rászánják
 69  1|       pontossággal mond el mindent, ami egy fiatal asszonyt érdekelhet.
 70  1|             nippjeiről, s Villányinénak egy pillanatra úgy tetszik,
 71  1|                halkan felsóhajt, mintha egy karácsonyhajnali gyermekálma
 72  1|                úgy tetszik neki, mintha egy középkori óra ezüstfinom
 73  1|                 fejét a kezére hajtja s egy pillanatra elfelejtkezik
 74  1|                elfelejtkezik róla, hogy egy komoly tudós felesége, hogy
 75  1|                 túlsó oldalára s miután egy pillanatig óvatosan körülnézett,
 76  1|               meg fogja bocsátani, hogy egy pillanatra megfeledkeztem
 77  1|                 s olyan arcot vág, mint egy szent, aki fölötte áll minden
 78  1|            tekintetbe kell vennie, hogy egy könnyenhívő kis teremtéssel
 79  1|               gondolok, mint arra, hogy egy újrendszerű repülőgépet
 80  1|        katonatisztek udvaroljanak neki, egy tavaszi napon kóbor garabonciás
 81  1|           meséljek magának sokat? Klári egy napon nyugodtan kijelentette
 82  1|                 a nemes feladatra, hogy egy könnyenhívő, fiatal asszonykát
 83  1|              várt Villányinéra: az urát egy feltünően sápadt, feketehajú
 84  1|                tüntetően elárulta, hogy egy külvárosi divatárusnő szalonjából
 85  1|             rokonai jóvoltából tengette egy darabig a maga nyomorúságos
 86  1|               gyermek Budapestre került egy szabóműhelybe, reggeltől-estig
 87  1|                faggyugyertyája mellett, egy ócska kofferen ülve, mely
 88  1|           halálosan kimerült tanítványa egy napon könnytelen szemmel
 89  1|               bízza.~ ~- Helyesli, hogy egy idegen lányt a házunkba
 90  1|          házunkba fogadjunk? - kérdezte egy kissé bátortalanul a feleségétől.~ ~
 91  1|               kivánna tőle. Olyan, mint egy hű kutya és a borongós szemében
 92  1|                mikor az üveges ajtón át egy feltünően magas, kissé merev
 93  1|               hogy a müncheni út mögött egy ravaszul kieszelt légyott
 94  1|             vacsora vége felé felbontat egy üveg francia pezsgőt. Villányiné
 95  1|          feleség vagyunk?~ ~Villányiné: Egy férj sohase néz így a feleségére,
 96  1|               asszonyra is rákényszerít egy aranyvégű egyiptomi cigarettát.
 97  1|              furcsa történetet mesél el egy fejedelmileg berendezett
 98  1|                fülkében s a kilencesben egy öreg szerecsen dada aludt,
 99  1|                 semmibe se venném, hogy egy hosszú éjszakára elválok
100  1|             gróf (bizonytalanul): Volna egy másik mód is...~ ~Villányiné:
101  1|               tartania, mert a kocsiban egy teremtett lélek sincs ébren.~ ~
102  1|             helyzetben? Ne áldozzon föl egy drága órát az ironizáló
103  1|                 rövid, hogy a boldogság egy pillanatáról se szabad lemondani...~ ~
104  1|          válaszolni akar, de Villányiné egy hirtelen mozdulattal besurran
105  1|         mozdulatlan férfi előtt. A gróf egy darabig tétovázva mered
106  1|   Harzburg-Waldeck grófhoz, a Löwenbräu egy hosszú sarokasztalánál,
107  1|               legfurcsább társaság ült: egy huszonöt esztendős orosz
108  1|             mint művészhez hasonlított, egy sportinges angol festő,
109  1|               szakállas bajor félisten, egy galambősz öreg úr, aki Arnulf
110  1|               katonai irodáját vezette, egy fiús külsejű színésznő,
111  1|                    Klári, cserbenhagyva egy pillanatra a piktorait,
112  1|                  még az öreg úr se, aki egy kadét fürgeségével udvarolt
113  1|               Silentium, ez mind nem ér egy fabatkát sem. Ha a hölgyek
114  1|            szívesen látnám mindnyájukat egy pohárka hollandi likőrre,
115  1|                ukrániai táncot, melyért egy lelkesedésében megtébolyodott
116  1|                  Nem többet ér ez, mint egy füstös kocsma a külvárosban?~ ~
117  1|             maszkját viselte, voltaképp egy indiai rajah fantasztikus
118  1|       kivilágított termekben, Bernhardt egy ujjnyomására feltárultak
119  1|                 az életét? Isten ments, egy borzalmas tévedés áldozata
120  1|                  A gróf most rágyújtott egy cigarettára, a szeme pedig
121  1|             barátnőm, engedje meg, hogy egy őszinte kijelentést tegyek:
122  1|         dobogott-e a szíve másért, mint egy új autóért, egy szenzációs
123  1|            másért, mint egy új autóért, egy szenzációs toiletteért,
124  1|            szenzációs toiletteért, vagy egy diadémért az aranyszínű
125  1|              félig behúnyt szemmel, ami egy alattomos cicához tette
126  1|                 s a klub terrásza, ahol egy sereg magához hasonló asszonnyal
127  1|                 alatt. De a szeretetnek egy perverz módja is van, amiről
128  1|                elfelejtenie, hogy engem egy isten háta mögött fekvő
129  1|             fekvő pusztán neveltek...~ ~Egy görög pásztorleány romlatlan
130  1|                ha viszont megtesz nekem egy szívességet: vesse le a
131  1|        szerelemtől összeborzongjanak.~ ~Egy percre elhallgattak mind
132  1|           nézték egymást, de Gerta most egy szentimentális Chopin-valcert
133  1|                 nemesen szomorú hangok, egy boldogtalan poéta álmai,
134  1|              zöld lugasban, mely fölött egy exotikus isten üvegszemei
135  1|                 töltik az idejüket, míg egy szőke félistennő a legöregebb
136  1|           kicsikék még ébren tölthetnek egy félórát. A méltóságos asszony
137  1|            rettegett félistenével ülhet egy asztalnál, majdnem képtelenné
138  1|        odaképzel az ember az ajkai közé egy vékony cigarettát. Pedig
139  1|            Nappal persze nem igen marad egy szabad perce?~ ~A leány (
140  1|             Egyszer a villamos elgázolt egy öreg asszonyt, a sok ájuldozó
141  1|                 mélyében, hogy legalább egy időre láthatatlanná váljék.
142  1|                  Ezért megérdemli, hogy egy csésze jó, forró teát kapjon.~ ~
143  1|              bolondos mesét mondanak... egy hideg, havas, januári estéről,
144  1|              zálogba tehessen s ekkor - egy este, mikor odakünn kétöles
145  1|              Valahol messze, a külváros egy keskeny zugában, amely még
146  1|          középkorból maradt meg, lakott egy öreg, okulárés aggastyán,
147  1|               öreg, okulárés aggastyán, egy vén tudós, akinek képe a
148  1|               kalendáriumokban látható, egy reszkető, fehérszakállas
149  1|                Az öreg ember naphosszat egy kis vaskályha mellett ült,
150  1|                vén izraelitához ment be egy hófuvásos januáriusi estén
151  1|              Hiszen a világon sincs még egy ember, akinek ennyi a szíve...~ ~
152  1|          jókedvűen nyújtózkodik, miután egy pillantást vetett az oszlopos
153  1|              autó.~ ~Gärtner kisasszony egy délben - ünnep volt és az
154  1|            furcsa esemény történt vele: egy fiatal asszony, aki eddig
155  1|                 bólintott.~ ~- Ismerős? Egy picurkával több, kedvesem.
156  1|               hogy magukkal sétálhassak egy fél órát? Igérem, hogy ezután
157  1|       tisztességesen viselem magamat, s egy könny nem sok, de annyit
158  1|              elmondta, hogy ő voltaképp egy szegény, ágrólszakadt teremtés,
159  1|                 a férfiak? Istenem, hát egy leány is képes arra, hogy
160  1|               én halálos beteg vagyok s egy szép napon majd újra megszököm,
161  1|              arról lett volna szó, hogy egy új kalapot készíttet, kislányosan
162  1|               az autójáról beszéljen, - egy aranyos, szivárványszínű
163  1|               senkivel szerelemről, aki egy fiú komor dacosságával vágott
164  1|               megint elbeszélgethessünk egy félórácskát? Nem igen valószinű,
165  1|              besüppedt sírjuk mélyéből, egy pillantást vetett a négyszáz
166  1|              ház előtt: a csöndes utcán egy pesti autotaxi robogott
167  1|                 kocsi üvegablaka mögött egy fiatal nő ült, akinek arcát
168  1|               fátyol borította. Az autó egy szempillantás alatt eltünt,
169  1|             ösztön azt súgta neki, hogy egy borzasztó titoknak jött
170  1|             állt be, - olyan volt, mint egy mézeshetes asszonyka, aki
171  1|        hódoltság idejéből maradtak itt, egy teremtett lélek se jár;
172  1|              barátoknak látszanak, akik egy haldokló katonától sietnek
173  1|                ebben a környezetben - s egy pillanat mulva már meg is
174  1|                 az opálos lámpák alatt. Egy költő álmai és egy kaszinótag
175  1|               alatt. Egy költő álmai és egy kaszinótag ízlése egyesülnek
176  1|              elbízná magát...~ ~A gróf (egy alig észrevehető mozdulattal
177  1|              hogy szerény maradok, mint egy zárdanövendék.~ ~Villányiné:
178  1|               sincs, - és maga rászorul egy drága, komoly és becsületes
179  1|               aki az anyja és a huga is egy személyben, aki meg fogja
180  1|              volt, megérdemli hát, hogy egy kicsikét könnyelmű legyek
181  1|                  de én tudom, hogy maga egy jó és engedelmes nagy fiú,
182  1|           kivilágított szobasoron, mely egy színpadi dekoráció hatását
183  1|      kényelmesen összekuporodva olvassa egy angol regényből a szenvedő
184  1|          izgatottan rendezkedik, mintha egy háromszáz terítékes lakomára
185  1|              megfelejtkeznie róla, hogy egy ügyetlen agglegény a házigazdája!~ ~
186  1|           ragaszkodó kék szemébe nézek, egy pillanatig az az illuzió
187  1|                   Villányiné (beleharap egy mignonba, megmártja a nyelvét
188  1|                már csak jobban szeretek egy színészt.~ ~A gróf (megfogja
189  1|              gyönyörű kis szájára, mely egy pillanatig kétségbeesve
190  1|            imént a német regényekről és egy szinészről beszélt? Ez nem
191  1|              előkelő úrinő többé, hanem egy szegény, szerelmes kis nő,
192  1|             csapkodja a rézcsatornát és egy távoli toronyban hetet üt
193  1|                 szinházi előadásokat, - egy este néha három szinházban
194  1|                 voltaképp úgy áll, hogy egy hét óta nem igen találom
195  1|           képzeli magát. Ebből a bajból egy szép asszony vagy egy érdekes
196  1|            bajból egy szép asszony vagy egy érdekes utazás jobban kigyógyíthatja,
197  1|               elébe sietett, Villányiné egy másodpercre elsápadt, de
198  1|             hogy este igazán elkel neki egy kis szórakozás. Én szívesebben
199  1|        vasfüggönyt felhúzták, a zenekar egy erélyes akkorddal befejezte
200  1|              tanulmányozta, de szemének egy szöglete konokul ott pihent
201  1|                egész világ színe előtt, egy édes pillantással, legalább
202  1|         vígjátékokat...~ ~A grófot, aki egy darabig kétségbeesett kisérleteket
203  1|                 szemközt levő páholyból egy őszbeborult úr nyájasan
204  1|             nyilvánosan, mióta Villányi egy fővárosi szanatóriumban
205  1|               visszafojtva nézett utána egy pillanatig a páholy mélyéből.
206  1|                 mikor szerez nekem újra egy feledhetetlen boldog órát?
207  1|             volt ez a pose, hogy a gróf egy pillanatig meleg részvéttel
208  1|              ültek egymással, mert csak egy szívtelen és elvetemedett
209  1|                a felnőtt asszonyt, maga egy nagy iskolásleány, akit
210  1|                 helyzet a következő: én egy gyönyörű, almazöld délelőtti
211  1|            vesztibüljének pálmái alatt, egy vérvörös kerti széken, ugyanolyan
212  1|                az asztalka mögött pedig egy karcsú és ünnepélyes attasé
213  1|                egész eddigi életem csak egy kegyetlen álom, mert én
214  1|                 nézve megalázónak, hogy egy magányos és szomorú magyar
215  1|           keresztül, melynek őrizetével egy indus fejedelem van megbízva,
216  1|           drágám, akár nem, én örömmel, egy pillanatnyi habozás nélkül
217  1|          hencegésnek, de például tegnap egy öreg angol bácsi (aki valami
218  1|                ebédutáni alvást kivéve, egy pillanatra se hagy egyedül.
219  1|            Nizzába, ahol a férjes huga, egy drága és édes kis párisi
220  1|                 Irjon nekem minél előbb egy hosszú levelet, irja meg:
221  1|           levelet s kijelentettem, hogy egy távoli rokonomtól való,
222  1|                 távoli rokonomtól való, egy öreg asszonyságtól, akit
223  1|              mint valaha Szent-László - egy egész fejjel kiemelkedik
224  1|            szórakozásra is elfecsérelne egy félórát, hiszen ő egyedüli
225  1|               ház.~ ~Gärtner kisasszony egy délben kilopózott Lujzikához
226  1|           fölött.~ ~- Nem haragszik, ha egy nagy szívességre kérem,
227  1|                 Épp most kaptam levelet egy vidéki nénémtől, aki arról
228  1|                   Lujzika letörülgetett egy óriási uborkásüveget, majd
229  1|              abban állapodott meg, hogy egy napon, detektiv módjára,
230  1|                körül, aztán meghúzódott egy kapu mögé, ahonnan az egész
231  1|                 pályaház előtt beugrott egy autótaxiba, mely pár pillanat
232  1|          differencia. A minap utólértem egy kocsit, amely másfél kilométernyi
233  1|                a kocsi hirtelen megállt egy sárga, egyemeletes ház előtt,
234  1|            lehetett s melynek vasajtaja egy szempillantás alatt felnyilt,
235  1|                szíve feldobogott, mikor egy posztoló rendőr tünt a szemébe
236  1|           gyalázatosan megcsalnak s aki egy gyermek hitével és bizalmával
237  1|             Útközben azonban álljon meg egy posta előtt, mert sürgős
238  1|            kocsis most hirtelen megállt egy postahivatal előtt, de Gärtner
239  1|                  szinte félálomban kért egy blankettát a rács mögött
240  1|             hajnalig, kora reggel pedig egy második táviratot küldött
241  1|        kisasszony álmatlanul töltött el egy hosszú éjszakát, százféle
242  1|                ködben s szótlanul, mint egy fázós kis veréb, ődöngött
243  1|               fázós kis veréb, ődöngött egy darabig a belgyógyászati
244  1|              egyik betegszobába s ekkor egy pillanatig szinte elállt
245  1|                keze jóságosan megpihent egy pillanatra a verejtékes
246  1|                következő ágy felé, ahol egy sápadt arc vágyakozva feléje
247  1|                Jézus szolgálóiról, akik egy felsőbb lényt látnak benne.
248  1|              hazatért, a levelek között egy elefántcsontszínű, angol
249  1|            járnának. Gärtner kisasszony egy pillanatig elszoruló szívvel
250  1|            kijelentette, hogy voltaképp egy diszkrét magánügyről volt
251  1|          diszkrét magánügyről volt szó, egy ostoba kis szerelmi ügyről,
252  1|               férfi se méltó arra, hogy egy derék kis leány könnyet
253  1|              mindent megérez: maga most egy naiv gyermekmesével akarja
254  1|      telegrafált Montekarlóba, s miután egy csinos regényt is elmesélt,
255  1|                sötét volt a világ, akár egy északsarki alkonyat, mely
256  1|                kapu megnyilott előtte s egy öreg komornyik megkérdezte
257  1|    kapuboltozatban, melynek mennyezetén egy ódon vaslámpa égett. Még
258  1|      előrebocsátja a fiatal leányt, aki egy darabig állva marad az ajtóban
259  1|                    A gróf (udvariasan): Egy kedves unokabátyja, vagy
260  1|                kedves unokabátyja, vagy egy derék vőlegénye van, akit
261  1|           Gärtner kisasszony: Kegyelmet egy asszony számára, aki tisztaságra
262  1|                 korrektségre született, egy férfi számára, aki belepusztulna,
263  1|                 alszom, napok óta nincs egy nyugodt percem, mert azok,
264  1|          surrant végig az utcákon, mint egy gonosztévő. A bájos, jó,
265  1|               sohase tudja megbocsátani egy szép asszonynak, hogy különb
266  1|            nézik egymást, miközben csak egy nagy, tizennyolcadik századbeli
267  1|               közömbös pillantása mögül egy detektiv éles szemével figyeli
268  1|             Fölkel és tanácstalanul áll egy pillanatig a szoba közepén.)~ ~
269  1|               gróf: Nem iszik meg nálam egy csésze teát?~ ~Gärtner kisasszony:
270  1|            kisasszony a következő napon egy pillanatra kijött a tanári
271  1|         elfelejti, hogy nekem is van ám egy kis sütnivalóm. Azt akarja
272  1|              elhitetni velem, hogy maga egy ostoba kis szerelmi regény
273  1|            abból a fából faragták, hogy egy férfi miatt az eszét elveszítse,
274  1|                komolyan a szemeit, maga egy nyolcvan éves, jóságos matróna
275  1|                 én is megbolondulhassak egy kissé? - kérdezte elpirulva.~ ~-
276  1|        kapitóliumi Vénusz belebolondult egy vöröskönyves angolba. A
277  1|                  akik még a férjüket is egy jókedvű királynő leereszkedésével
278  1|                csókolják homlokon. Maga egy szörnyű titkot rejteget,
279  1|       meglepetéssel tekintett a hugára, egy pillanatig habozva nézett
280  1|                   az expresszvonaton is egy francia orvos térített magamhoz,
281  1|                     Maradj csak nyugton egy percig, - majd mindjárt
282  1|             ügyelt rá többé: a folyosón egy fehérbóbitás szobaleány
283  1|                 hirtelen eléje lépett s egy vékony névjegyet vett ki
284  1|                az asszony töri meg, aki egy lépéssel eléje megy a vendégének.~ ~
285  1|              értem, pedig hozzád képest egy borzas tollseprő vagyok.
286  1|                  a Municipalban, láttam egy párisi asszonyt, akire egy
287  1|              egy párisi asszonyt, akire egy indus rajah egy fél gyémántbányát
288  1|         asszonyt, akire egy indus rajah egy fél gyémántbányát elköltött,
289  1|            gyémántbányát elköltött, meg egy másikat, akinek egy uralkodó
290  1|                 meg egy másikat, akinek egy uralkodó herceggel van viszonya, -
291  1|               vonulni az öltözőmbe, ott egy teremtett lélek se háborgat
292  1|              Mariska elővett valahonnan egy láncon függő arany etuis-t,
293  1|          cseréli föl a beszélő bábuját. Egy téli estére emlékszem, egy
294  1|              Egy téli estére emlékszem, egy idegen város villasorában,
295  1|                azoktól, akik szerettek, egy férfi kedvéért, akiért a
296  1|            havas villában - és helyette egy ezüstsipkás öreg ember jött,
297  1|            ezüstsipkás öreg ember jött, egy hosszúszakállas, erdei gnóm,
298  1|               volt és én egyedül voltam egy idegen városban és a villa
299  1|                 hogy ez a pompázó virág egy idegen férfi számára virul
300  1|   tündérmeséiben. És a szőke asszonynak egy távoli nagyváros villasora
301  1|              hogy száz évvel ezelőtt, - egy bábuitól elszakított kisleány
302  1|                 szégyenlős mosollyal, - egy furcsa és titokzatos ügyben
303  1|               arról, hogy a szabadságát egy csitri leány kedvéért föláldozza.
304  1|      leleplezzem. Szükségem volna tehát egy megbízható detektivre, aki
305  1|             kikutassa. Tudna maga nekem egy arravaló embert ajánlani?~ ~
306  1|               sietett eléje, aki inkább egy nyugati állam miniszteréhez,
307  1|                  A legkevésbbé sem.~ ~- Egy úriasszonyról van szó, egy
308  1|              Egy úriasszonyról van szó, egy édes és gyönyörű teremtésről,
309  1|                  A két napot az illető, egy rövid séta kivételével,
310  1|                 elővesz az aktacsomóból egy írást, amely mozaikszerű
311  1|            veszedelmessé lehetne, hanem egy kicsi, elrejtett lakásban,
312  1|                 oldalsó kapunál találsz egy másik egyfogatut, mely el
313  1|                találsz ismerőst, mintha egy szibériai mezővárosban járnál.
314  1|              mindez úgy hangzik, mintha egy régimódi francia regényt
315  1|               francia regényt olvasnál, egy kalandos Gaboriau-féle regényt,
316  1|              úgy-e, nem váratsz magadra egy pillanatig sem? Ha tudnád,
317  1|              bizonyosan tudja, hogy nem egy keletkező viszonyról, hanem
318  1|             keletkező viszonyról, hanem egy régi bűnről van szó, melyet
319  1|               vértanuk energiáját, akik egy nagy eszméért gondtalanul
320  1|                      Halál.~ ~Végigment egy sereg utcán, félálomban
321  1|            boltocskára, melynek ajtaján egy papucsos cselédleány szaladt
322  1|          szobájában eltöltött, - s most egy pillanatra szédülten kapaszkodott
323  1|              mintha most kelt volna föl egy borzasztó betegség után.~ ~
324  1|        pillantással surrant be az imént egy bűnös és alávaló asszony.
325  1|             érzéki lángolással fonódnak egy idegen férfi nyaka köré,
326  1|        teremtésekre. A sötétségből most egy frakkos, komoly, könnyes
327  1|              oltár előtt karját nyújtja egy édes fehérségnek s a templomi
328  1|            hallatszott az előszobában s egy férfihang kiszólt a zárt
329  1|               Ki beszél? - szólott most egy megdöbbent férfihang.~ ~-
330  1|            nyilásban megjelent a férfi: egy vörös arcú, gallértalan
331  1|                az ismeretlen asszonyra. Egy pillanatig mereven ránézett,
332  1|                távolból hallotta, amint egy zilált külsejű katona csillapítólag
333  1|               meg az ájuldozó asszonyt, egy mozdulattal belódította
334  1|      mozdulattal belódította a szobába, egy borzalmas mozdulattal, melynek
335  1|    boldogtalanná, kinek okoztam én csak egy rossz órát is életemben?
336  1|               kedves volt hozzám. De te egy tisztességes és ártatlan
337  1|          szégyenletedben: itt fetrengsz egy idegen lakásban, megalázva,
338  1|                 az egész testeden, amit egy idegen férfinak odadobtál.
339  1|          rosszul lett... De hiszen...~ ~Egy percig odahajtotta fejét
340  1|            lábai bírják...~ ~Villányiné egy borzongó pillantást vetett
341  1|                fekvő asszonyra, - aztán egy szempillantás alatt magára
342  1|                  úgy rémlett neki, hogy egy zokogó, véres ajkú, fiatal
343  1|                találta magát, mely elől egy februári éjszakán elmenekült.~ ~
344  1|                  míg Gärtner kisasszony egy alacsony zsámolyra kuporodva
345  1|               Belenyugodtam volna, hogy egy napon eltünik az életemből,
346  1|     éktelenítették el. Ott feküdt, mint egy lehullott madár és keze,
347  1|             gyerekekkel játszik, szemét egy pillanatra se fordítja el
348  1|        megfeszülnek az izgalomtól; hogy egy elejtett szót meghalljon.
349  1|              föl neki, hogy minden, ami egy év óta történt vele, csupán
350  1|             burkolt apróság, aki valaha egy hercegnő büszkeségével fogadta
351  1|               Villányiné: Olajfák közé, egy kis fehér házba, ahol sohase
352  1|             Nagyon szeretsz?~ ~A tanár (egy szóval, melyben az egész
353  2|               című verskötetéért kapott egy nagymező-utcai kiadótól,
354  2|               és rég láttam ennyi pénzt egy rakáson... De Lesbiának
355  2|                aligha kerülne ki belőle egy valamirevaló reggeli pongyola...~ ~
356  2|          pongyola...~ ~Keserűen tért be egy ligeti korcsmába és éjfélig
357  2|                 évvel ezelőtt született egy nádor-utcai ház üveges folyosója
358  2|                 a szobácskáját bérelte, egy szalmasárga levelet adott
359  2|          Alkonytájt hozták, - mondta, - egy elegáns, barátságos fiatalember...~ ~
360  2|            forró szívéhez képest? Az ég egy bájos gyermekkel áldott
361  2|               vagy a Bakács-térre, mint egy Andrássy-úti elsőemeleti
362  2|              másnap öltözködni kezdett, egy fényes, bár kissé megkopott
363  2|               mosoly kiséretében öntött egy pohárkával az aranysárga
364  2|    Wertheim-lakatos dohányzó-asztalt és egy félméteres aranyrudat nyújtott
365  2|                 most a konzervgyáros, - egy fölöttébb fontos ügyben
366  2|                  akiről verseket irnak, egy cseppet sem különb, mint
367  2|               Beatricet éppen most kéri egy bécsi doktor, - szóval meg
368  2|           tengődik, szívesen felajánlok egy tisztességes alkut.~ ~-
369  2|                jövedelmező foglalkozás. Egy költeményemért három forintot
370  2|             acélvárat. Azután belenyúlt egy széthúzható bőrtarsolyba
371  2|              paripát, szeretőket. Talán egy királyságot is valahol Afrika
372  2|                 Ezer forintért nem csak egy lantot, de egy egész zenekart
373  2|                 nem csak egy lantot, de egy egész zenekart vagy orgonát
374  2|         hazamegyek és elhozom.~ ~Felült egy lóvasútra és egyszeriben
375  2|            leaggatta, és magával vitte. Egy fél óra mulva megint ott
376  2|                darab ezrest, majd beült egy fiakerbe és elhajtatott.
377  2|            dobogott volna többé, mintha egy öreg, kihamvadt aggastyántól
378  2|                a kocsisnak:~ ~- Hajtson egy váci-utcai szabóhoz, aztán
379  2|              váci-utcai szabóhoz, aztán egy fehérnemű-kereskedőhöz,
380  2|                 fehérnemű-kereskedőhöz, egy borbélyhoz, egy cipősboltba.
381  2| fehérnemű-kereskedőhöz, egy borbélyhoz, egy cipősboltba. Egy pár igazi
382  2|            borbélyhoz, egy cipősboltba. Egy pár igazi chevreaux-cipőt
383  2|                 poéta volt többé, hanem egy előkelő úr, akit hódolattal
384  2|   tekintélyesebb cingulust viselt, mint egy káptalani nagyprépost.~ ~
385  2|           egyszerű lantjára, amely most egy konzervgyáros hideg irodájában
386  2|                szunnyadt a kis Beatrice egy fényes, elsőemeleti lakásban.
387  2|          szokott rá éjszakánként. Leült egy szalmaszékre, és fejét lehajtotta
388  2|             hogy a csók vágya többet ér egy igazi, kifizetett csóknál.
389  2|          kifizetett csóknál. Érezheti-e egy gazdag ember a szerelmi
390  2|              okos költeményeit, s mikor egy lap utóbb tárcáért fordult
391  2|          fordult hozzá karácsony előtt, egy ügyes kanyarodással átfordult
392  2|          városok vetekedtek abban, hogy egy felolvasásra megnyerjék.
393  2|             felolvasásra megnyerjék. És egy bálon, a hídépítő mérnökök
394  2|        barátságosan megszólította.~ ~És egy januári estén, a klubban,
395  2|              most már mindennap feljárt egy partie tarokkra, a sarokszoba
396  2|               mosolygó poétához:~ ~- Ha egy délelőtt szerencséltet a
397  2|             igazságos mesterségek közé. Egy májbajos úriember félkilenc
398  2|               Páfrányét és Lakiét, akik egy napon oly szomorú körülmények
399  2|             tejbetúrót egyenek ebédre s egy cigaretta füstjébe fújják
400  2|                város utcáin, Laki pedig egy pár gyönyörű lovagcsizmát
401  2|           harmóniáját, ha a direktornak egy napon az a merész ötlete
402  2|              rossz művész volt, de volt egy érdekes specialitása: a
403  2|            szavahihető férfiak - köztük egy ifjú ujságiró is, aki állandóan
404  2|           szétosztogatott kollégái közt egy csomó bankót, amíg egy napon
405  2|             közt egy csomó bankót, amíg egy napon hirtelen rá nem jött,
406  2|                 mit? Gyertek föl hozzám egy csésze teára... Még nem
407  2|                álmos, elbeszélgethetünk egy órácskát...~ ~Páfrány ilyenkor
408  2|                 főpincérrel, amíg végre egy tele zseb kockacukorral
409  2|              Páfrány gondolkodás nélkül egy kávéskanálnyi otkolont öntött
410  2|                és a korcsmákban, amikor egy este, előadás alatt, Páfrány
411  2|           fejemben, de hajnal felé jött egy okos gondolatom is... Tudod
412  2|                 örökség-ben mondja, van egy kitünő ötletem. Magamtól
413  2|             folytatása, mert az ügyelő, egy hosszú bottal, a színfalak
414  2|              kápolna gyönyörű ablakából egy pillanatra végigtekintettünk
415  2|                hosszú tó síkján, ittunk egy korty friss vizet a kolostor
416  2|              kifeszített vitorláival.~ ~Egy délután - Balatonfüreden
417  2|            bokrai. Délfelé még lebegett egy kevés szellő és lassan tüntek
418  2|                 ásott pincéikkel, néhol egy verandás, emeletes nyaralóval,
419  2|              Giovanni szorgoskodott még egy darabig, hogy a vitorlákkal
420  2|                az eget bámultam, melyen egy felhő sem úszott. Végtelen
421  2|              távolságban láttam valahol egy fehér yachtot, mely Siófok
422  2|               alkonyati brise-t, olykor egy ezüstös ponty ütötte ki
423  2|            félmeztelen parasztgyerekek. Egy kis leány az ér síkos, zöld
424  2|                 hallatszott ki. A hídon egy szalmakalapos könyvvezető
425  2|             mely a hegy felé kígyózott, egy vászonruhás, körszakállas
426  2|            száraz és unalmas volt, mint egy lévita, de mi mégis megörültünk
427  2|             mester, aki reggeltől estig egy csomó kékzubbonyos, árva
428  2|              tengelicek füttyentgettek. Egy pillanatra átvillámlott
429  2|                 hogy ő előtte, aki most egy árnyékos villa verandáján
430  2|             nincs messze az idő, amikor egy aranyszegélyű kártya fogja
431  2|             fogja tudtomra adni, hogy ő egy hadaró doktor, vagy egy
432  2|                 egy hadaró doktor, vagy egy kövér bérlő jegyese. Kétségbe
433  2|                 Tamáshegy közepe táján, egy omladozó pince előtt, valami
434  2|                pince olyan volt, mintha egy festő cseppentette volna
435  2|               csak a nyaka körül viselt egy csomó szürkésfehér szakállt.
436  2|            szakállt. Giovanni kért tőle egy pohár bort, az öreg előhozta
437  2|           pincekulcsot s pár perc mulva egy üveg rózsaszinű folyadékot
438  2|        rózsaszinű folyadékot tett elénk egy hordóra.~ ~- Ez tavalyi, -
439  2|                szeptember derekán, akár egy kripta fenekén. Nincs semmi,
440  2|        kukoricát őrzöm vénségemre, mint egy halinás csősz. Nemrégiben
441  2|               Balaton mosolygó kék vize egy árnyalattal sötétebb lett.
442  2|              volt az öreg paraszt, mint egy óriási hollandi kép.~ ~A
443  2|          gondolataimért. Meghalni, mert egy kacér leány elhagyott! Mily
444  2|                egyetlen kis unokahugom, egy eleven tizennyolcesztendős
445  2|                kolostorából, a napokban egy ismeretlen falusi postabélyeggel
446  2|               áhítoztam egész életemben egy igazi, hamisítatlan kaland
447  2|              végre csakugyan megcsíptem egy hamisítatlan kalandot, tudod,
448  2|           véletlenül, ami - szerintük - egy magányosan utazó leánynak
449  2|             egyszerre csak felnyilott s egy négyszögletes, ezüst csatokkal
450  2|                a csinos podgyászdarabot egy prémeskabátú, szemüveges
451  2|              hogy a homályos üvegtáblán egy kerek lyukat megszabadítsak
452  2|          húzódott hozzám s fejébe vágva egy puha selyemsapkát, így szólott:~ ~-
453  2|                jó forró hársfatea, amit egy fehérkötős mormogó gazdasszony
454  2|           magával s az akadályt délután egy órára szerencsésen elhárították.
455  2|                fölnyitották s e percben egy bundába burkolt fiatal nő
456  2|               hogy ebben a fiatal nőben egy régi, kedves barátnőmet
457  2|                engem nem ismersz meg?~ ~Egy pillanatig felém nézett,
458  2|            Csaló, csaló, csaló! Hát ön, egy ilyen édes asszony birtokában
459  2|             vasúti kalandokat hajhász s egy nőtlen ember arroganciájával
460  2|              megnősülni? Igen; uram, ön egy jellemtelen svihák!” De
461  2|                 ujjai hegyét.~ ~- Igen, egy kissé már ismerem önt!~ ~
462  2|            egész éjszakára magamra hagy egy idegen férfiért, aki az
463  2|              útjain! Bevalljam-e neked: egy percre irigyeltem e boldog
464  2|              szert félelmetes hírnévre, egy májusi napon oltárhoz vezette
465  2|             atmoszférát elhagyta, mikor egy édes, ijedt kis teremtés,
466  2|               jól elzárt batárban, Ádám egy pillanatig lelkifurdalások
467  2|                 az a felelősség, melyet egy egész életre magára vállalt...
468  2|                leánykori álmait, melyek egy fehér, ismeretlen világban
469  2|      végigomlott a termetén és mellette egy frakkos szótlan úr - a férje -
470  2|                az a négyes, melyet Ádám egy novemberi pikniken vele
471  2|         kékségén, - de Klárika lelkében egy rövid, édes, leirhatatlan
472  2|               ébredt föl: a Teréz-körút egy második emeleti lakásában -
473  2|        fürdőszoba sötét és kicsiny volt egy hétszáz forintos lakáshoz.~ ~
474  2|             forintos lakáshoz.~ ~Ekkor, egy esős, juniusi napon, kezdődött
475  2|               pillantása legelsőbben is egy vállas himzett kötényre
476  2|               himzett kötény nem pihent egy pillanatra sem; majd a butorok
477  2|             spájzban mérte a fűszereket egy csillogó rézmérlegen...
478  2|             táncoló asszonyokat látott, egy felsőbb lény jóakaratával
479  2|         tisztaságától függne... És Ádám egy lomha óriás jókedvével fordult
480  2|                tovább alugyék...~ ~Ádám egy forró csókra ébredt föl,
481  2|                ilyenkor föléje hajolt s egy kisleányos hang így szólott
482  2|                 olvasók: hősöm eddigelé egy rendetlen, hanyag, felületes
483  2|               Klárika komoly volt, mint egy akadémikus, Ádám pedig könnyelmű,
484  2|              Ádám pedig könnyelmű, mint egy gamin. És a százhúsz napos
485  2|             százhúsz napos asszony, aki egy korrekt és szerelmes lovagot
486  2|              aki a felesége csókjait is egy lusta óriás jóakaratával
487  2|                      II.~ ~Klárika, aki egy idő óta búsan törölgette
488  2|           kredencet és a szalonasztalt, egy komoly és tapasztalt nagynéninek
489  2|                  mert szelid vagy, mint egy baba. Féltékennyé kell tenni
490  2|               mórt...~ ~Ádám, hazatérve egy nap a klubjából, a himzett
491  2|                a huszárság, - mondta, - egy huszár többet ér, mint öt
492  2|                birtokosa ijedten dugott egy levelet a trumeau nyitott
493  2|                 ha bevallanám...~ ~Ádám egy könnyet morzsolt szét a
494  2|                titkát... gondolja, hogy egy bizalmas barátnője ül mellette
495  2|              megszakadt a szíve... Csak egy hajszál akadályozta meg,
496  2|                 feketéjét - a szobalány egy névjegyet hozott az ebédlőbe.
497  2|             lusta és unatkozó huszár... Egy huszár, aki naphosszat a
498  2|                 szánod el magad... hogy egy édes kis teremtés fogja
499  2|         feleségét keresni, a fürdőszoba egy homályos kuckójában találta