Rész

 1  1|     Villányinéra: az urát egy feltünően sápadt, feketehajú leány társaságában
 2  1|                 aki szinte abnormálisan sápadt arccal hajolt le hozzá,
 3  1|       gondolatot, hogy az apróságokat a sápadt leány felügyeletére bízza.~ ~-
 4  1|          Villányiné (gúnyosan, de kissé sápadt arccal): Legyen férfi és
 5  1| megbotránkozással rázza a fejét, mire a sápadt kis medika pirulva kezébe
 6  1|             reggeltől estig.~ ~A leány (sápadt arca biborvörössé lesz a
 7  1|                   Mosolyogva végignéz a sápadt leányon.) Nem szokott maga
 8  1|                 és a Gärtner kisasszony sápadt arcocskáját is szerelmesen
 9  1|           magának.~ ~Villányiné (nagyon sápadt, de még mindig fenntartja
10  1|         pillantással hajoltam föléje, a sápadt arcom annyira kipirult,
11  1|                kedves asszonyom, hogy a sápadt kis penészvirág, akit a
12  1|         részvéttel megtapogatta egy-egy sápadt ember pulzusát, keze jóságosan
13  1|            következő ágy felé, ahol egy sápadt arc vágyakozva feléje meredt...
14  1|                a jelenetet: a szenvedő, sápadt beteget, aki égő szemmel
15  1|              aztán ismét visszatérjen a sápadt leányhoz, aki szemét lesütve
16  1|              míg szeme kutatva tapadt a sápadt arcocskára, melyből két
17  1|            ütközött ki a szakáll s mely sápadt és megnyúlt volt az éjjeli
18  1|              percig odahajtotta fejét a sápadt asszony szíve fölé, aztán
19  1|                 kisasszony meghallja. A sápadt leány a mindjobban elálmosodó