Rész

 1  1|        mindent, még azt is, hogy én voltam neked valaha legdrágább
 2  1|             sem féltem, - mindig én voltam legelőször kéznél, ha valakinek
 3  1|          ilyen aranyfürtös babácska voltam, de a csúf élet elrabolta
 4  1|            akkor ostoba gyerekleány voltam s mindenki azt hitette el
 5  1|         csúfolódik, csakugyan beteg voltam és ma is csak azért jöttem
 6  1|          legyek. Oh igen, - sohasem voltam boldogabb, mint akkor, -
 7  1|      bocsátani, hogy ennyire ostoba voltam? Ha örömet akar szerezni
 8  1|    megismertem. Akkor tizenhat éves voltam, - gyermek voltam, aki eleven
 9  1|     tizenhat éves voltam, - gyermek voltam, aki eleven férfival cseréli
10  1|        szürke égboltozatba. Egyedül voltam a jégvirágos ablakok mögött,
11  1|            napja volt és én egyedül voltam egy idegen városban és a
12  1|     kegyetlenül ragaszkodik. Én ott voltam a minap a nagynéném falusi
13  1|            órát is életemben? Rossz voltam és naponként változtattam
14  1| kilométernyire járt): Nekem? Sohase voltam egészségesebb, mint most, -
15  2|            szerelmes és boldogtalan voltam, s hogy néha mitsem vártam
16  2|             bérlő jegyese. Kétségbe voltam esve, de azért figyelmesen
17  2|           régi vadászcimbora, bátor voltam tudtára adni a meghívást...~ ~