Rész

 1  1|   kisasszony ijedtségével, hanem újra hangosan felkacagott s szelesen
 2  1|          szemhéjjait, hogy aztán újra és újra a szíve fölé hajoljon.
 3  1|  szemhéjjait, hogy aztán újra és újra a szíve fölé hajoljon. Oly
 4  1|         a kezét megcsókolja, - s újra eszébe jutott az a vigasztalan
 5  1|     vagyok s egy szép napon majd újra megszököm, mint kisleány-koromban,
 6  1|         retiküljéből, hogy aztán újra a halálról és az autójáról
 7  1|         Villányiné: Azért jöttem újra ide, mert a multkor bebizonyította,
 8  1|       jön el, mikor szerez nekem újra egy feledhetetlen boldog
 9  1|        hozzám!~ ~Az asszony ajka újra remegni kezdett, mint a
10  1|    megint? Kedves fogsz lenni és újra eljösz?~ ~Mariska: Már holnap
11  1|            Villányi Mariska (aki újra és újra elolvassa a levelet
12  1|    Villányi Mariska (aki újra és újra elolvassa a levelet s most
13  1|         csöndesség borult. Ekkor újra és újra megnyomta a fehér
14  1| csöndesség borult. Ekkor újra és újra megnyomta a fehér gombot,
15  1|     jelentettek s a kandallókban újra feléledt a tűz, mely húsvét
16  1|       nem jövünk vissza, csak ha újra tél lesz?~ ~A tanár: Csak
17  2|        nagy nehézkesen megindult újra, de csak lassan, fontolgatva,