Rész

 1  1|  félistenével ülhet egy asztalnál, majdnem képtelenné teszi, hogy egyetlen
 2  1|             összeszorított foggal, majdnem sikoltva): Nem!~ ~A gróf:
 3  1|          és most már tehetetlenül, majdnem magánkivül suttogta:~ ~-
 4  1|            gyalogjárón, hogy aztán majdnem futólépésekkel siessen tova
 5  1|         bátyjának - és nem lehet-e majdnem biztosra venni, hogy szólni
 6  1|            a szíve úgy dobog, hogy majdnem fuldokolni kezd): Nos, megtudott
 7  1|     csábítónak találtak, meredten, majdnem tébolyodott fénnyel bámult
 8  1|   képzelődés annyira elfogta, hogy majdnem felsikoltott fájdalmában:
 9  1|            halántékában s lázasan, majdnem öntudatlanul rohant be a
10  1|           tehetetlenségének tudata majdnem őrültté tette: e pillanatban
11  1|     Sajnállak! Úgy sajnállak, hogy majdnem megszakad belé a szívem!~ ~
12  2| toalette-számlára is került belőle majdnem ugyanennyi. Mikor azonban
13  2|            most igen rosszul megy, majdnem minden este éhesen fekszem
14  2|        második négyesére, mikor te majdnem sírtál - igen, igen, a kis
15  2|           az ura karját, hogy Ádám majdnem fölsikoltott.~ ~- Ugy beszélik,