Rész

 1  1|       visszatért az íróasztala mellé, néhány jegyzetet írt a
 2  1|       vödört, melyet az asztal mellé állítanak.~ ~Villányiné:
 3  1|        a pusztájára a gyerekei mellé. Senkinek se jutott eszébe,
 4  1|    leült az ébenfekete zongora mellé. És ekkor kiderült, hogy
 5  1|    egészen odahúzta az asszony mellé, s fojtott hangon kérdezte:~ ~-
 6  1|       a refectorium kandallója mellé. Ez az az idő, mely a legmegrögzöttebb
 7  1| szerényen odasompolygott a tűz mellé.~ ~- A méltóságos asszony
 8  1|      sietve leül az iróasztala mellé, s a következő levelet irja:~ ~-
 9  1| kacagva húzódtak az édesanyjuk mellé. A tanár megindult pillantást
10  1|      Valahová messze, a tenger mellé, valami kicsiny, elhagyatott
11  2|  zongorájára, a sárgaréz pedál mellé...~ ~- Hát nem kaphatom
12  2|    hirtelen megállt, s a yacht mellé szórt papirszeletek mozdulatlanul
13  2|     Hanyatt feküdtem a vitorla mellé, s az eget bámultam, melyen
14  2|         meghatva simult oldala mellé a jól elzárt batárban, Ádám