Rész

 1  1|          bár olyan boldog lennél, ahogy én kivánom! A tiszta, jó
 2  1|           meg nem ráncosodik...~ ~Ahogy most szomorúan a tükör előtt
 3  1|      leány: Rosszat? Hiszen most, ahogy itt ülök szinte nem is tudom
 4  1|         pedig hadd mutatkozom be, ahogy illik, hiszen maga még azt
 5  1|       erre a pár esztendőre, mert ahogy engem itt lát kedvesem,
 6  1|       nincs köze idegen férfinak. Ahogy most itt ül nálam, ahogy
 7  1|          Ahogy most itt ül nálam, ahogy az édes, szelid, kislányosan
 8  1|           a nyakamba borulj, mint ahogy én is meghalnék, ha az életemből
 9  1|   fenyegetne. A közérzésem rossz, ahogy önök, orvosok, mondani szokták...~ ~
10  1|        fogjátok szeretni egymást, ahogy én szeretlek mindkettőtöket.~ ~
11  1|             Fusson innen, fusson, ahogy csak a lábai bírják...~ ~
12  2| irodájában és világosan hallotta, ahogy a derék konzervgyáros így
13  2|       meggyilkolja.~ ~Éjfél után, ahogy a vendégszobában végre nyugalomra
14  2|           dörmögte:~ ~- Úgy élek, ahogy az olvasókönyvek előirják...~ ~