Rész

 1  1|           oly perzselő láng csapott feléje, hogy kérdésére nem is várta
 2  1| fényfoltokat, izgatottan közeledett feléje.~ ~- Kegyed a Villányi-babyk
 3  1|             elsápadt, de aztán ő is feléje nyújtotta gyűrűktől csillogó
 4  1|           egy sápadt arc vágyakozva feléje meredt... És Gärtner kisasszony,
 5  1|            valóságos orkán sivított feléje s anélkül, hogy tudta volna,
 6  1|       középkor némaságával meredtek feléje s becsöngetett a vaskosaras
 7  1|          gróf (részvéttel közeledik feléje és leülteti az egyik karosszékbe):
 8  1|        fekete gyermekszem ragyogott feléje.~ ~Villányi Mariska nagyot
 9  1|            de aki sietve közeledett feléje... És szepegve, vacogó foggal,
10  1|  kiváncsisággal és félelemmel mered feléje a hóeséstől tompa, téli
11  1|          titokzatossággal tátongott feléje a borzongató téli alkonyatban.
12  1|            hideg kezét fenyegetőleg feléje emeli...~ ~ ~
13  2|         szivarrudat és míg a cigány feléje hajladozva húzta a legbúsabb