Rész

 1  1|    dolga, délután fölkereshet bennünket, - a sógorom bizonyára örülni
 2  1|       mert már úgyis mindenki bennünket néz...~ ~A gróf helyet foglal
 3  1|     szerelmes párnak tartanak bennünket!~ ~A gróf: Miért ne gondolhatnák,
 4  1|  pedig már rendesen fölvertek bennünket. Az álmatlanság annyira
 5  1|       mondására büszke lehet. Bennünket, orvosokat, az emberi test
 6  1|     árkádja teljesen eltakart bennünket. Bizonyos, hogy nem ismert
 7  1|   teremtett lélek se háborgat bennünket. Ide akárki bejöhet, - az
 8  1|   fejedelmileg kárpótolni fog bennünket. Én, ennek a holnapnak a
 9  1|      ennyire kétségbeejthetne bennünket.~ ~Villányi Mariska (megtörli
10  1|       Jancsi: Hojnap bevihetc bennünket a baba-tlinitája!~ ~Gärtner
11  1| partjára, ahol senkisem ismer bennünket!~ ~A tanár: Elviszlek.~ ~
12  2|    vitorlással. A nap égetett bennünket, a vitorlák nem tartottak
13  2|    itt megyei urak, biztattak bennünket frányával, amerikai vesszővel,