Rész

 1  1|           óta Pesten van? Jaj, de sokat adnék érte, ha tíz percig
 2  1| helyeslőleg bólintott: „Igen, már sokat hallottam erről a kitünő
 3  1|      évből, igazán nem számít már sokat...~ ~A tolongás még veszedelmesebbé
 4  1|            Miért meséljek magának sokat? Klári egy napon nyugodtan
 5  1|      fogja. Nem kérette hát magát sokat, hanem elmondta, hogy ő
 6  1|        nagynéném, aki méltatlanul sokat tart az öccsére s gyermekkora
 7  1|   találjam, - addig ne töprengjen sokat, hanem gondoljon rám, drágaságom
 8  1|      házmesterné, de ne kérdezzen sokat, mert későn lesz. Szent
 9  1|         tanár (lehajtja a fejét): Sokat szenvedek.~ ~Villányiné:
10  2|       anyaföld.~ ~Néhány év előtt sokat bolyongtam a Balatonon.
11  2|           elkerült. A kolostorban sokat ábrándoztunk ilyesmiről,
12  2|        megkezdett diskurzust.~ ~- Sokat látunk az ablakban, a feleségemnek