Rész

 1  1|         mielőtt Villányi tanár, kék szemeiben jóságos mosollyal,
 2  1|      Sokáig rajtam pihentette a kék szemét, majd ezt mondta: „
 3  1|   világon. Ha a szelid, szomorú kék szemével magára nézne, egyszerre
 4  1|          kislányosan ragaszkodó kék szemébe nézek, egy pillanatig
 5  1| elfacsarodott, mikor a gyerekes kék szemével magára nézett,
 6  1|         szó van a Rivieráról, a kék tengerről, melyre juliusi
 7  1|   Mariska szeme alól eltüntek a kék gyűrűk, a fájdalom kilobbant
 8  2|    térdre és csókolja meg azt a kék szalagot, amely hófehér
 9  2|   könnyezve emeli rá napsugaras kék szemét és így fog szólani
10  2|    zsúrokon minden asszony az ő kék szemeit és rózsás teintjét
11  2|      adjon, mert a mozdulatlan, kék víz mellékén minden teremtett
12  2|  világosság, a Balaton mosolygó kék vize egy árnyalattal sötétebb