Rész

 1  1|   hömpölygő folyamként áradt az előkelő rendelőszobába, ahol a komoly,
 2  1|    komor utcájában megjelenjék, előkelő házai, melyekben kényeskedő
 3  1|        elnyűtt, most ott ült az előkelő szalonban s bánatos, szürke
 4  1| étkezőkocsi ernyős lámpái alatt előkelő, nemzetközi társaság ül,
 5  1|     beszélt? Ez nem a fölényes, előkelő úrinő többé, hanem egy szegény,
 6  1|         a vágy, hogy a finom és előkelő társaságbeli asszony, aki
 7  2|         önérzettel szemlélgette előkelő ünnepi díszét, nem minden
 8  2|     poéta volt többé, hanem egy előkelő úr, akit hódolattal nagyságoltak
 9  2|      lefüggönyözött ablaka alá. Előkelő irószobában, drága szivarokat
10  2|          szidalmakkal illeti az előkelő francia márkit, aki napközben
11  2|       adta kellő méltósággal az előkelő lordot s a Laki úr bárója