Rész

 1  1|        ki lenne oly lelketlen és ostoba, hogy az ő komoly, tudós,
 2  1| jókedvében egy meggondolatlan és ostoba megjegyzésre ragadtatja
 3  1|     sohase említené többé ezt az ostoba dajkamesét. Hiszen a világon
 4  1| kiismertem a férfiakat, de akkor ostoba gyerekleány voltam s mindenki
 5  1|   aléltan dől a párja vállára, s ostoba, értelmetlen szavakat sugdos,
 6  1|   tehetetlen fájdalommal gondolt ostoba kiváncsiságára, mely ily
 7  1|        magánügyről volt szó, egy ostoba kis szerelmi ügyről, melybe
 8  1|          bocsátani, hogy ennyire ostoba voltam? Ha örömet akar szerezni
 9  1|     százszor okosabb, semhogy az ostoba férfiakkal törődnék; a bátyámról
10  1|   elhitetni velem, hogy maga egy ostoba kis szerelmi regény miatt