Rész

  1  1|        túlhalmozott iróasztal előtt. Mint mindig, valahányszor nagyobb
  2  1|           drágább ékszereket viselt, mint egy született hercegnő s
  3  1|            doktornak olyan a gyomra, mint a tevéé, aki tíz napig is
  4  1|           három nyelven úgy beszélt, mint magyarul s az apja villája
  5  1|      agyonhajszolt rabszolga vagyok, mint azok, akik valaha a délamerikai
  6  1|         hiszen máris úgy veselkedik, mint valami bátor, fiatal asszony.
  7  1|              de Ville Anny-ra, aki - mint csakhamar megtudta - tízperces
  8  1|              még mindig úgy imádlak, mint valaha! Mariska.”~ ~A professzor
  9  1|           elhagyottnak érezte magát, mint mindig, ha az ura agyonhajszolt
 10  1|             szívekben és a vesékben, mint a nyitott könyvben. A betegeinek
 11  1|        haszna, hogy mindenem megvan, mint valami uralkodó hercegnőnek,
 12  1|         százszor többet foglalkozik, mint velem? Nem, Lujzika, senkit
 13  1|             is annyi szeretőm lenne, mint a drágalátos Mici grófnénak...~ ~
 14  1|              nem százszor boldogabb, mint én? A Micike kedvesei bizonyosan
 15  1|   professzorné alázatosan meghajolt, mint az udvarhölgy a királyasszony
 16  1|            mindenesetre kellemesebb, mint a divatkereskedőké és a
 17  1|              magam egészségesebbnek, mint most. Tudja, hogy a király
 18  1|           vele?” - A király unokája, mint a méltóságos asszony bizonyosan
 19  1|     ijedtségét, s úgy beszélne vele, mint az édesapjával.~ ~Villányiné:
 20  1|               én nem gondolok másra, mint hogy a kötelességemet teljesítsem.
 21  1|            Ha a királyt úgy ismerné, mint én, maga is elfogadná a
 22  1|      szerelmet zsarolni nagyobb bűn, mint embert ölni. Amíg szeretnek,
 23  1|            látszik előtte, aki erős, mint a történelemelőtti kor barlanglakója,
 24  1|             barlanglakója, lovagias, mint egy keresztesvitéz s finom,
 25  1|              keresztesvitéz s finom, mint a selyemnadrágos gavallér,
 26  1|           épp úgy szeret benneteket, mint én. Ez a szép néni épp olyan
 27  1|            édes gyermek volt valaha, mint ti, drágácskáim...~ ~ ~
 28  1|       ajtajában. Az ezredes nem más, mint Harzburg-Waldeck gróf, a
 29  1|           csókol, s olyan arcot vág, mint egy szent, aki fölötte áll
 30  1|            épp oly kevéssé gondolok, mint arra, hogy egy újrendszerű
 31  1|              a jó pajtásának tekint, mint akármelyik tiszttársát?~ ~-
 32  1|           olyan aranyos szőke hajuk, mint magának, másodszor: vannak
 33  1|         hangja pedig gügyögővé lett, mint a babyé, aki az esti imádságot
 34  1|            volt a vidéki pusztánkon, mint a városi házunkban, s aki
 35  1|              másképpen gondolkodnak, mint az udvari katonák.~ ~A gróf
 36  1|            utcáin, többször koplalt, mint ahányszor jóllakott, de
 37  1|        ilyesmit kivánna tőle. Olyan, mint egy hű kutya és a borongós
 38  1|    transz-szibériai vasút fülkéiben, mint az óceángőzösök fedélzetén
 39  1|          Ugyanazzal a vonattal jött, mint én?~ ~A gróf: Aligha, mert
 40  1|           nem érdeklem jobban magát, mint a Königswart grófné szerecsen
 41  1|       pillantással néz Villányinéra, mint amilyenért az étkező-kocsiban
 42  1|            jégből faragtak volna ki, mint magát, akkor semmibe se
 43  1|      hűségesebb barátja sohase lesz, mint én vagyok...~ ~Villányiné (
 44  1|             inkább kőműveslegényhez, mint művészhez hasonlított, egy
 45  1|         szebb és százszor kedvesebb, mint a méltóságos asszony. Ha
 46  1|         esténként. Nem többet ér ez, mint egy füstös kocsma a külvárosban?~ ~
 47  1|             ne legyen oly hallgatag, mint ez az indus isten, mert
 48  1|           ókori rabszolganő épp úgy, mint az egyiptomi fejedelemasszony,
 49  1|         oxfordi doktorleány épp úgy, mint az az álmodozó keleti virág,
 50  1|           életét szürkébbnek tartom, mint azét az arab páriáét, aki
 51  1|           dobogott-e a szíve másért, mint egy új autóért, egy szenzációs
 52  1|          igazabb emberi életet élne, mint így! Mi a maga életének
 53  1|        életet sokkal jobban ismerik, mint a tapasztalatlan katonák,
 54  1|          egészen máson jár az eszük, mint hogy esős hétköznapokon
 55  1|             és nem türelmetlenkedni, mint a rossz gyereknek, aki az
 56  1|           ilyen fiatal teremtéseknek mint maga, napfényre, táplálkozásra
 57  1|        tizenhat éves koráig úgy élt, mint én, annak meggyűlik a dolga,
 58  1|       meggyőz az isten jelenlétéről, mint a papok beszéde. Az ember
 59  1|          ember sokkal nagyobb csoda, mint azok, melyeket a biblia
 60  1|             meglepetéssel fixirozza, mint az apa a leányát, aki váratlanul
 61  1|              méltóságos tanár úrról, mint az emberevő farkasról, aki,
 62  1|           oly fiatalok és szegények, mint akkor volt a méltóságos
 63  1|         szerethet jobban benneteket, mint én. Valaha én is ilyen aranyfürtös
 64  1|           kora óta többször koplalt, mint ahányszor jóllakott, de
 65  1|        Igazán? Épp oly komoly orvos, mint a férfiak? Istenem, hát
 66  1|             barátom tisztességesebb, mint száz hites férj s engem
 67  1|           napon majd újra megszököm, mint kisleány-koromban, de most
 68  1|        jókedvű, élnivágyó asszonyra, mint a szegény betegre, aki már
 69  1|             életét. Most rosszkedvű, mint mindenki az őszi átmenet
 70  1|            se állt be, - olyan volt, mint egy mézeshetes asszonyka,
 71  1|          emlékeztet, még érdekesebb, mint daliás huszár-uniformisában):
 72  1|        igérem, hogy szerény maradok, mint egy zárdanövendék.~ ~Villányiné:
 73  1|              olyan barátnője legyen, mint én vagyok. Magának nincs
 74  1|          gróf (lelkesedve): Oly jól, mint az angyalok húsvét vasárnapján.~ ~
 75  1|            állhat oly közel magához, mint én? Nem érzi, hogy mindenki
 76  1|              enyém, jobban az enyém, mint az uráé, hiszen az arca,
 77  1|              hogy a nyakamba borulj, mint ahogy én is meghalnék, ha
 78  1|        utazás jobban kigyógyíthatja, mint a mi korlátolt tudományunk...~ ~
 79  1|              frissebb és üdébb volt, mint valaha, - aztán halkan,
 80  1|              volna a sötét szobában, mint hogy itt nyilvánosan mutogassam
 81  1|            jobban kipihenem magamat, mint itt. Az ujságolvasás már
 82  1|            Az ilyen súlyos betegtől, mint maga, különben sem illik
 83  1|         talán sokkal jobban izgatta, mint maga az első szerelmi találkozás.
 84  1|          gyöngéden az övéhez simult, mint a bűnbánó gyermeké, aki
 85  1|            sohasem voltam boldogabb, mint akkor, - és mégis összetett
 86  1|           ajka újra remegni kezdett, mint a sírásra készülő gyermeké,
 87  1|          szereti őt a kicsi asszony, mint én, mint a bolondos, érzékeny
 88  1|              kicsi asszony, mint én, mint a bolondos, érzékeny huga,
 89  1|              sohase láttam szebbnek, mint most, mikor az a rossz,
 90  1|              se riaszt föl álmomból, mint régente, mikor valami láthatatlan
 91  1|         Pompás telem van, pompásabb, mint valaha, akik régen nem láttak,
 92  1|          többet törődnek a játékkal, mint a szép asszonyokkal. Ne
 93  1|           nagyobb örömöm az életben, mint ma reggel, mikor a hosszú,
 94  1|             s eközben úgy dédelgeti, mint valami kisbabát, aki nem
 95  1|          azért bájosabb és finomabb, mint valaha: ha férfi volnék,
 96  1|          őszinte aggódással tölt el, mint az öreg Lujzikát, hiszen
 97  1|          kivételes földi lény, aki - mint valaha Szent-László - egy
 98  1|          táplál. Nem kell neki több, mint hogy a gyönyörű asszonyát
 99  1|      idegesebb és rejtélyesebb volt, mint valaha, délután félnégy
100  1|            teremtés, aki épp oly jó, mint amilyen szép, sohase lenne
101  1|          érezte, hogy még sápadtabb, mint rendesen - nem tudná megmondani
102  1|             ez az ember úgy ledőlne, mint a kettéfűrészelt tölgy...~ ~
103  1|        novemberi ködben s szótlanul, mint egy fázós kis veréb, ődöngött
104  1|         csakugyan olyannak látszott, mint az apostol, akit áldott
105  1|             helyesebben semmi egyéb, mint ami naponkint megtörténik.
106  1|           nem vagyok oly éleselméjű, mint hiszi, de tudnia kell, hogy
107  1|           követtem az úrnőmet, aki - mint mostanában annyiszor - titokban
108  1|            surrant végig az utcákon, mint egy gonosztévő. A bájos,
109  1|             is ugyanígy gondolkodik, mint én. A kedvessége nagyon
110  1|   megtanítottak az illemszabályokra, mint a latin nyelvre. Hallott
111  1|          lakja, de többet van nálam, mint a saját szobáiban. Itt voltaképpen
112  1|       matronát épp úgy meghódította, mint engem, aki a legnagyobb
113  1|             inkább elővigyázatosság, mint komoly dolog. Ugy-e, elképzeli,
114  1|             a fiú megbízhatóbb volt, mint az amerikai Pinkerton-vállalat, -
115  1|       szívemmel, éppen úgy megérzem, mint a köszvényes az északi szelet...~ ~
116  1|          odahajtotta a huga szívére, mint hónapokkal ezelőtt, amikor
117  1|              most másképp végződött, mint akkor: a Villányi Mariska
118  1|          most is csak úgy szerellek, mint valaha...~ ~Térdére ültette
119  1|             Térdére ültette a hugát, mint valaha pöttönkorában szokta
120  1|           nyakadba csimpaszkodnának, mint te valaha az enyémbe, mikor
121  1|             Közelről még szebb vagy, mint messziről! Ha férfi volnék,
122  1|         senki se ismeri őket jobban, mint én és én mondom neked, hogy
123  1|            Ha annyira ismernéd őket, mint én, te se látnál mást bennük,
124  1|            te se látnál mást bennük, mint önző vadállatokat, akik
125  1|        gyermekszívem megkeményedett, mint a katonáé, aki a véres csatatérről
126  1|            egész életem se volt más, mint reménytelen küzdelem a fenevadak
127  1|           villámgyorsan összevillan, mint a damaszkuszi acél; és az
128  1|   fantasztikus virágok csilingelnek, mint a jó gyermekek tündérmeséiben.
129  1|         nyugati állam miniszteréhez, mint szerelmi kalandokkal foglalkozó
130  1|              s a torka összeszorult, mint a halálra itéltté, akit
131  1|         átható berregés hallatszott, mint valami kétségbeesett vészjel,
132  1|             hát a piszokba kerültél, mint a legutolsó utcai leány!
133  1|             aludtam idegen ágyakban, mint a magaméban, - de ki az
134  1|   csókolózott, jobban érezted magad, mint a tiszta családi fészkedben,
135  1|       állítólag jobban érezte magát, mint valaha, de szeme, hirtelen
136  1|         Sohase voltam egészségesebb, mint most, - csupán álmos vagyok
137  1|             a szomorúság is elmulik, mint minden a világon. A fiatalság
138  1|              legjobban, - hiszen én, mint orvos, legjobban tudtam,
139  1|          napon eltünik az életemből, mint a gyöngyvirágillat, mely
140  1|            májusokban felém lengett, mint a virágok, melyeket az édesanyám
141  1|         édesanyám névnapjára vittem, mint a zongoraszó, melyet valamikor
142  1|       éktelenítették el. Ott feküdt, mint egy lehullott madár és keze,
143  1|              egyszerre kitör belőle, mint a gyermekből, akinek a lelkiismerete
144  1|         jobban fogsz szeretni engem, mint a halott szülőidet, még
145  2|              nem is viselt peplumot, mint valaha a dalosajkú Catullus
146  2|              még ennyire fölindulva, mint most, mikor a tündérkisasszony
147  2|            kékszemű leánykám kezére, mint valaha, a népmesék idejében,
148  2| Ranolder-utcába vagy a Bakács-térre, mint egy Andrássy-úti elsőemeleti
149  2|           kis poéta dadogva.~ ~- Ön, mint tudomásomra jutott, verseket
150  2|        kinyomtatott becseseiben. Ez, mint bizonyára felfogja, nem
151  2|              egy cseppet sem különb, mint az olyan barack, amelyiken
152  2|        megirok két-háromszáz verset. Mint tudni tetszik, május a mi
153  2|     tekintélyesebb cingulust viselt, mint egy káptalani nagyprépost.~ ~
154  2|        asszonyi ajkakban, mert Jenő, mint filozóf lélek, jól tudta,
155  2|      olvasták többé olyan áhítattal, mint régente, de a szalonokban
156  2|          konyított a pénz értékéhez, mint azok a fiatal hölgyek, akiknek
157  2|    bolyongtam a Balatonon. Nekem is, mint annyi soknak, ambicióm volt,
158  2|              s a tél fehér világában mint kisérteties árnyék suhannak
159  2|           sütött, én szinte éreztem, mint sülök barnára az afrikai
160  2|              száraz és unalmas volt, mint egy lévita, de mi mégis
161  2|             a boldogtalanság érzete, mint mindig, mikor hegyek között
162  2|            bennem s néha úgy vagyok, mint a gyerek, aki elmosódó óriásokat
163  2|          tisztes kékbe volt öltözve, mint a zalamegyei parasztok általában
164  2|          kukoricát őrzöm vénségemre, mint egy halinás csősz. Nemrégiben
165  2|      Csopakon, Eőrsön nem terem más, mint kukorica.~ ~Olyan fanyarul,
166  2|           Somogyiak nem élhetnek meg mint kukoricacsőszök, egyetlen
167  2|            góréban, a vetés közepén. Mint igaz református ember várom
168  2|       lecammogott ismét a pincébe, s mint e környéken mondják, megbuktatta
169  2|          olyan volt az öreg paraszt, mint egy óriási hollandi kép.~ ~
170  2|        jóformán alig fordul meg más, mint a mama mosolygós fésülőnője,
171  2|      helyéről, a bokáit összecsapta, mint ahogyan a huszártisztek
172  2|              Az estét és a másnapot, mint a postabélyegről láthatod,
173  2|               aki harmincéves koráig mint sötét gonosztevő tett szert
174  2|         illedelmes, udvarias idegen, mint az ő drága uracskája ül
175  2|             az Ohnet grófnői, ámbár (mint ezt Ádám a legelső napon
176  2|        levegőben - és ön úgy alszik, mint a havasi medve!...~ ~Ádám,
177  2|              a különböző világnézet, mint annyi ötfelvonásos tragédiában,
178  2|         Szóval, Klárika komoly volt, mint egy akadémikus, Ádám pedig
179  2|    akadémikus, Ádám pedig könnyelmű, mint egy gamin. És a százhúsz
180  2|            szeret, mert szelid vagy, mint egy baba. Féltékennyé kell
181  2|              oly féltékennyé teszem, mint a velencei mórt...~ ~Ádám,
182  2|             elején azt mondtuk: Ádám mint sötét gonosztevő tett szert
183  2|           egyébbel sem foglalkozott, mint az asszonyi lélek pszihológiájával -
184  2|                egy huszár többet ér, mint öt közönséges polgár...~ ~