Rész

1  1|      Bernhardt, a színigazgató, nagyot ütött söröskancsójával az
2  1|        lesz. A szemét lehúnyja, nagyot lélegzik s támolyogva kapaszkodik
3  1|      feléje.~ ~Villányi Mariska nagyot lélegzett, a bundáját lihegve
4  1|       jelent meg, aki ugyancsak nagyot nézett, mikor az ismeretlen
5  1|   szürkeségébe. Mariska föláll, nagyot nyújtózkodik, a szeme csupa
6  1|        helyét bitorolta.~ ~Most nagyot lélegzett, a szemét tágra
7  2| kárörömmel tekintettek rá, Jenő nagyot ütött az asztalra és így
8  2|              Peyer úr ugyancsak nagyot nézett, mikor az irodaszolga
9  2|     Nagy Kristóf táján hirtelen nagyot dobbantott lábával a földre