Rész

1  1|        Már szinte borzongott a magányos sétakocsizásoktól, az öreg
2  1| alkonyati csöndjét idézi föl a magányos sétáló lelkében.~ ~A királyi
3  1|      megmeredve tisztelegnek a magányos pár előtt, mely a tompán
4  1|        majd koromfekete erdők, magányos majorok, titokzatos hegyszakadékok,
5  1|    nézve megalázónak, hogy egy magányos és szomorú magyar asszonnyal
6  1|  rajongás hozta ide az öreg és magányos katonához.~ ~Gärtner kisasszony (
7  1|       rettenetes éjjel, melyet magányos szállodai szobájában eltöltött, -
8  2|      így szólott hangosan az ő magányos szobájában:~ ~- Ti vagytok
9  2|        rózsák nyiltak; egy-egy magányos házból, ahol pestiek laktak,