Rész

1  1|     fekete bőrhátas könyvekkel s szomorúan állt meg az öltöző földig
2  1|       ráncosodik...~ ~Ahogy most szomorúan a tükör előtt állt, nem
3  1|          önmaga volt a hősnője - szomorúan elbúcsuzott Villányi Mariskától
4  1|  maradunk?~ ~Gärtner kisasszony (szomorúan mosolyog): Oh igen!~ ~Mélyen
5  2| legjobban sikerülnek.~ ~Ilyenkor szomorúan gyújtotta föl otthon a megcsorbult
6  2|             Vasmegye határszélén szomorúan szólott:~ ~- Még egyetlen
7  2|         állt a hideg zuhany alá, szomorúan dörmögte:~ ~- Úgy élek,
8  2|          is egyedül vagyok - oly szomorúan nézzük egymást a bezárt