Rész

1  1|    elgondolom, hogy maga mindennap látja a föld egyik leghatalmasabb
2  1|            utazik?~ ~A gróf: Amint látja.~ ~Villányiné: De hiszen
3  1| gyöngédséggel nézi. Később, miután látja, hogy szép partnere nem
4  1|            duzzadó, karcsú katonát látja, az élet boldog kiváltságosát,
5  1| magasságban áll fölötte, világosan látja, hogy mai, vakmerő lépése
6  1| kiutasítani a házából, de az Isten látja a lelkemet, hogy a könyörület
7  2|  cserbenhagyott? Ő a művészben nem látja az embert s azt kivánná,
8  2|     sírásban fölborzolt haját.~ ~- Látja, kis csacsi, - mondta, -