Rész

1  1|            mintha mindaz, amit az imént mondott, csak a Lujzika
2  1| Villányiné: Volt, de fájdalom, az imént adtuk el az utolsót. Pedig
3  1|         hogy maga után jöttem. Az imént láttam autóját a Váci-utcában
4  1|      társaságbeli asszony, aki az imént a német regényekről és egy
5  1|     asztalka előtt, melyen épp az imént szolgálták föl az ebédutáni
6  1|       játszik. Az ujságban épp az imént olvastam, hogy Budapest
7  1|        pillantással surrant be az imént egy bűnös és alávaló asszony.
8  1|      körülnéz a szobában, mely az imént még a gyermekei kacagásától