Rész

  1  1|        cigaretták, amikből száz darab csak ötven fillérjébe került
  2  1|            vidéki felcser akar lenni, csak azért, hogy a bendőjét megtölthesse?
  3  1|        fiatalnak érezte magát, mintha csak most hagyta volna el az
  4  1|          házában.~ ~- A hálámat úgyis csak részletekben tudom letörleszteni, -
  5  1|           juttatta az emberek eszébe, csak akkor pihent meg, mikor
  6  1|            családomban minden asszony csak földresütött szemmel mert
  7  1|               Ez a gyönyörű kis idill csak egy havas, januári estén
  8  1|         kiütne a forradalom. Menjetek csak Lujzikával előre, én nyolcra
  9  1|             szerepét töltötte be, aki csak akkor érezte magát igazán
 10  1|       lemondani készülne.~ ~- Drágám, csak nem történt veled valami
 11  1|               kezeit ijedtében: ő még csak megérteni se tudta, hogy
 12  1|              felülálló félistent, aki csak azért született, hogy a
 13  1|                Ez a nagy gyermek, aki csak a könyveinek, a betegeinek
 14  1|     láthatatlan fénykoronáját, melyet csak az igazak és a jámborok
 15  1|               jó pajtásom lesz, pedig csak a közömbös hálótársam lett,
 16  1|          reményben, hogy valaha mégis csak megfeledkezem magamról?
 17  1|             tünt föl neki, hogy eddig csak alig ismerte a hugát, hogy
 18  1|              típust Lujzika mindeddig csak a rossz, francia regényekből
 19  1|                amit az imént mondott, csak a Lujzika megijesztésére
 20  1|           igazán nincs sürgős dolgom. Csak szalmaözvegy-unalmam vesz
 21  1|        tartozom?~ ~A gróf (rémülten): Csak nem?~ ~Villányiné: Az uramat
 22  1|              apai pillantását, melyet csak mi ismerünk, akiket jó sorsunk
 23  1|       mesebeli lény, amilyenről eddig csak a regényekben olvastam.
 24  1|               gróf (mosolyogva): Nem, csak ha szüksége van rám.~ ~Villányiné:
 25  1|              hogy a király élete - ha csak egy percre is - belekapcsolódik
 26  1|               őshímnek. A szerelemhez csak addig van jogom, míg az
 27  1|          úriasszony lépett be, akinek csak az aranyszőke haja s a két
 28  1|          egyszerre, akkor kivételesen csak nyolcvanezerbe számítjuk
 29  1|      Villányiné: Az uram - fájdalom - csak névlegesen lakik Budapesten.
 30  1|             kastélyukban, addig nekem csak elméletben lesz uram.~ ~
 31  1|             asszonyt, - tehette, mert csak ketten voltak, - aztán tréfásan
 32  1|            Hogy hiányzott-e? Öt napja csak a katonai becsületérzés
 33  1|   kilométernyire leszek Budapesttől s csak a távolból gondolok a jámboréletű
 34  1|        véleménye szerint Klárin kivül csak egyetlen tökéletes asszony
 35  1|             volt róla.~ ~- Nem? Akkor csak úgy rémlett, mintha olvastam
 36  1|               hiszen azt mondta, hogy csak holnapután indul.~ ~A gróf:
 37  1|               kaptam a táviratot, épp csak annyi időm maradt, hogy
 38  1|               A gróf: Aligha, mert én csak az ötórást tudtam elérni
 39  1|             narancserdők sűrűségében. Csak nagysokára veszi észre,
 40  1|             azt is hihetik róla, hogy csak szimulálja a szórakozottat.
 41  1|             magát, de mert én elvileg csak a csúf nőkhöz vonzódom,
 42  1|             tenné. A huga nevében már csak nyugodtan adhatna nekem
 43  1|           áldozata volnék, s maga még csak nem is szerelmes belém?
 44  1|             álmuk, nincs fantáziájuk, csak iróniájuk van. Talált-e
 45  1|              a tisztességes asszonyok csak a gyóntatóatyjuknak válaszolnak.
 46  1|            egyedül maradnak. Ilyesmit csak a tejfölösszájú alezredesek
 47  1|              is részt vesz, de inkább csak lelkileg, mert az a tudat,
 48  1|            korom óta megszoktam, hogy csak három-négy órát alszom éjszakánként.
 49  1|          embernek az élvezetével, aki csak napjában egyszer jut a pihenés
 50  1|               kissé kacérul, miközben csak nagy szemei világítanak):
 51  1|            nem ismerem személyesen, - csak egyszer-kétszer láttam,
 52  1|            isten akaratába, legfölebb csak sírással könnyíthetek a
 53  1|         egyetlen, drága bátyám, talán csak akkor fogja megtudni a halálomat,
 54  1|         karjába.~ ~- Igy van, egyszer csak elröpülök és sohase látnak
 55  1|          drágábbak nekem? Istenem, ha csak egyszer is ott ülhetnék
 56  1|             ha a világszép sógornőmet csak egyszer is összecsókolhatnám!
 57  1|              szegény betegre, aki már csak néhány rövid alamizsna-esztendőt
 58  1|            szél, - és ekkor egyszerre csak dermedten állt meg az egyik
 59  1|        távozott, még nem volt otthon. Csak két óra után jött haza,
 60  1|               Villányiné (végre mégis csak szükségét érzi, hogy megszólaljon):
 61  1|         Nagyon szép itt magánál és én csak azért jöttem ide másodszor,
 62  1|               hogy győzelme legfölebb csak pillanatok kérdése. A bizonyosság
 63  1|           hidegség fut végig rajta, s csak nehezen tudja megállni,
 64  1|               élete minden boldogsága csak tőlem függ. Miért küzd az
 65  1|             szerelmes szerepekben már csak jobban szeretek egy színészt.~ ~
 66  1|        Villányi tanárt fölkeresi.~ ~- Csak nincs valami baja? - kérdezte
 67  1|       csakugyan beteg voltam és ma is csak azért jöttem ide, hogy a
 68  1|              földszintet gukkerezte s csak ajkának egy-egy önkéntelen
 69  1|               elhallgattak s a zavart csak az ártatlan tudós oszlatta
 70  1|                A kaszinóban az écarté csak éjfél után kezdődik, más
 71  1|          éjjelem, se nappalom, mindig csak arra a délutánra gondolok,
 72  1| szemtül-szemben ültek egymással, mert csak egy szívtelen és elvetemedett
 73  1|               nagy iskolásleány, akit csak az élénk fantáziája tesz
 74  1|               a boldogság, jól tudja, csak egyszer kinálkozik mindenkinek.~ ~
 75  1|           olyan jelmezekben, aminőket csak üveges nippszekrényekben
 76  1|           hogy az egész eddigi életem csak egy kegyetlen álom, mert
 77  1|            tizenegy óra felé röpülhet csak ide, csak akkor, ha a kicsikéket
 78  1|               felé röpülhet csak ide, csak akkor, ha a kicsikéket lefektette
 79  1|               szegény kis pesti lány, csak a szomjas fantáziájával
 80  1|              az asztalon felejtette s csak ismételt sürgetés után volt
 81  1|            kacérkodtam vele, de mégis csak azt bizonyítja, hogy nem
 82  1|         ugyancsak kihozta a sodrából. Csak nem valami csinos fiú irta?~ ~
 83  1|           tolakodónak tart. Igy tehát csak távolról figyelem a lelki
 84  1|        anyátlan kis csavargót is, aki csak gyermekmeséiből ismerte
 85  1|        Lujzikának: a vidéki nagynénit csak szorultságában találta ki,
 86  1|       János-utcán át a város felé. De csak a legközelebbi sarkig ment,
 87  1|  Andrássy-útra. Gärtner kisasszonynak csak annyi ideje maradt, hogy
 88  1|         elkövessen...~ ~Gondolataiból csak akkor riadt föl, mikor Villányiné
 89  1|              nagy ember a hivatásánál csak a feleségét imádta jobban.
 90  1|          előtt, de Gärtner kisasszony csak akkor tért magához, mikor
 91  1|         sodrából, hogy - bár jóformán csak egyszer evett napjában -
 92  1|           úgyis látom. De ez nem baj, csak a jó izlésére mutat, hogy
 93  1|               rögtön kitaláltam, hogy csak meg akart nyugtatni vele,
 94  1|            feszítsen a kínpadra, mert csak a jó Isten tudja, hogy ezt
 95  1|            méltó rá, hogy a kedvemért csak egyetlen jó percéről is
 96  1| elhatározásával tisztában lett volna. Csak akkor eszmélt föl, mikor
 97  1|                  A gróf: Az istenért, csak nem érzi rosszul magát?~ ~
 98  1|      kisasszony: A méltóságos asszony csak egyszer járt itt?~ ~A gróf:
 99  1|           egyszer járt itt?~ ~A gróf: Csak egyszer.~ ~Gärtner kisasszony (
100  1|            sohase hinné el neki, hogy csak a művészetek iránt való
101  1|               nézik egymást, miközben csak egy nagy, tizennyolcadik
102  1|              ajakkal mered maga elé s csak nagysokára szólal meg:~ ~-
103  1|                hogy tudná, merre jár. Csak most kezdi végre belátni,
104  1|           mindent megmagyarázok, most csak annyit, hogy óvatosaknak
105  1|          várakozó betegek között.~ ~- Csak nincs valami baja, drágám? -
106  1|               így szólott:~ ~- Maradj csak nyugton egy percig, - majd
107  1|                 és Villányi egyszerre csak úgy érezte, hogy a bálibelépős,
108  1|             multak ködéből, egyszerre csak meglátta a saját arcát is,
109  1|          komoly diákarcát, melyen még csak elvétve ütközött ki a szakáll
110  1|              lelkében, hogy egyszerre csak magának is megeredtek a
111  1|         Mariskám, ne félj: én most is csak úgy szerellek, mint valaha...~ ~
112  1|               hogy a lelkem kis hugom csak titokban surranhat be hozzám.
113  1|             is meglehet, hogy egyszer csak váratlanul magammal hozok
114  1|           Négy nap, négy éjjel mindig csak ezen gondolkodtam, már tegnapelőtt
115  1|        belémszeressen.~ ~Mariska: Oh, csak bizza rám és nyugtassa meg
116  1|        bolondos vagy!~ ~Mariska: Nem, csak ismerem a férfiakat, ez
117  1|               a vérvörös tűztengerbe. Csak a háztetők végtelen hósivatagja
118  1|           filigrán szőkeséget, akinek csak a nagy, bánatos, könnyező
119  1|                hogy jó helyre jöttem. Csak a nevemet hallgatom el,
120  1|           hirtelen eltünik hazulról s csak késő este tér vissza. A
121  1|         kivételével, otthon töltötte; csak ma délfelé ment el hazulról
122  1|             kis bolond, aki mindeddig csak azért élt, hogy muló gyönyörűségeket
123  1|             borult káprázó szeme elé. Csak a lábai vitték előre, a
124  1|       boldogtalanná, kinek okoztam én csak egy rossz órát is életemben?
125  1|             itt ne találják... Hamar, csak kapja magára a bundáját, -
126  1|           Fusson innen, fusson, ahogy csak a lábai bírják...~ ~Villányiné
127  1|         szívem, hiszen a szülőim után csak ez a boldogtalan kis halott
128  1|              Sándorom!~ ~A tanár: Még csak haragudni se tudtam arra
129  1|                Nem haragudtam rá, még csak szemrehányást se tettem
130  1|            senkire se fogsz gondolni, csak rám és én se fogok senkire
131  1|               fogok senkire gondolni, csak terád. És szeretni fogsz
132  1|     Villányiné: És nem jövünk vissza, csak ha újra tél lesz?~ ~A tanár:
133  1|             újra tél lesz?~ ~A tanár: Csak ha tél lesz.~ ~Villányiné:
134  2|            meghalnék, - szólott, - ha csak egyszer is lecsókolhatnám
135  2|      édesatyja volt, a levélben pedig csak e sorok táncoltak a megrémült
136  2|             és hercegek iránt, mert ő csak önt akarja, szegény, szépséges
137  2|          bankóval. Ezer forintért nem csak egy lantot, de egy egész
138  2|             tudta, hogyan - egyszerre csak bekanyarodott a Nádor-utca
139  2|           petróleumlámpáit, egyszerre csak fázni kezdett arra a gondolatra,
140  2|              a szinházi páholyok mind csak semmiségek ahhoz a gyönyörűséghez
141  2|             kiáltott föl dacosan:~ ~- Csak azért is fogok irni, habár
142  2|             intenciómnak. De a lantot csak hagyjuk ott a zongorán...~ ~ ~
143  2|                hogy az igazi tehetség csak a vidéken fejlődhetik, Ferike
144  2|            hitték, hogy a két szinész csak a szerepét játszotta s mikor
145  2|            elfeledi, hogy a művész is csak húsból és vérből való ember,
146  2|            mellékén alig járt valaki, csak a dombos pincék előtt játszottak
147  2|     zalamegyei parasztok általában és csak a nyaka körül viselt egy
148  2|              valamicskét. Az idén már csak gyönge kukorica terem a
149  2|               szeme ellát. Tavaly már csak itt-ott nyitogatták föl
150  2|           esztendő mulva, az köllenék csak. Nem cselekszi velem azt
151  2|              de alapjában véve, mégis csak közönséges, poézis nélkül
152  2|        elhomályosult ajtaja egyszerre csak felnyilott s egy négyszögletes,
153  2|           valahogy s Andor (nini, már csak a keresztnevén szólítom)
154  2|         nehézkesen megindult újra, de csak lassan, fontolgatva, mintha
155  2|               kitalálnád-e, melyiket? Csak ráncold össze a homlokodat,
156  2|        ismered-e? Oh, hogyne, hogyne! Csak gondolj vissza a kolostorbeli
157  2|             Utazom Sopronmegyébe.~ ~- Csak nem fogsz tán tovább menni
158  2|               míg én, - hogy is irtuk csak az iskolai gyakorlatban? -
159  2|        rézmérlegen... Ádám, aki eddig csak zsúrozó vagy táncoló asszonyokat
160  2|             hitte, hogy a pacsirta is csak tíz felé ébred, elkeseredve
161  2|              azt gondolta eddig, hogy csak az ifjuság bolondítására
162  2|         háztartás gondjait és délután csak akkor feküdt le, ha a legutolsó
163  2|            majd a flegmából...~ ~- Ha csak az kell, - mondta Klárika
164  2|          nevét?~ ~- Miért? Az kellene csak, hogy magának megmondjam...
165  2|             szerény, oly félénk, hogy csak a szemével mer szólni hozzám...~ ~-
166  2|              megszerettem... Eleintén csak némán néztük egymást, most
167  2|            majd megszakadt a szíve... Csak egy hajszál akadályozta
168  2|     megtartjuk...~ ~ IV.~ ~A hadsegéd csak késő délután távozott s
169  2|           semmit sem gondolt, mert én csak akkor álltam az ablakhoz,