Rész

1  1|      dúshajú, szeliden mosolygó tanárt, aki egy hetvenéves bölcs
2  1|   emberi boldogsághoz? Villányi tanárt, amíg most álmodozva hátradőlt
3  1| hangulatban, hogy még a csöndes tanárt is egészen fölvillanyozta.~ ~-
4  1|      ravaszságra, hogy Villányi tanárt fölkeresi.~ ~- Csak nincs
5  1|       ez a csekélység az aggódó tanárt annyira kihozta a sodrából,
6  1|    magában ujjongva, miközben a tanárt a második betegszobába követte. -
7  1|      Ismeri Jánossy úr Villányi tanárt?~ ~- Ki ne ismerné!~ ~-