Rész

  1  1|           zsúfolva volt betegekkel, a kis szalonban, a pálmák alatt,
  2  1|     csodamódra imponált az elkapatott kis hercegnőnek: talán életében
  3  1|      érzelmessé lágyult, ha két bájos kis leánya a gyermekszobában
  4  1|               fog tartani, amíg a két kis leányomat férjhez nem adom,
  5  1|               nélkülözések éveiben. A kis leány pompásan fejlődött,
  6  1|              fejlődött, okos és drága kis teremtéssé lett és a fiatal
  7  1|      primadonnákat utánozta s ezüstös kis hangja, mely a mesebeli
  8  1|            lapozgatott. Ez a gyönyörű kis idill csak egy havas, januári
  9  1|              mikor az orvost, a szőke kis huga helyett, egy titokzatos
 10  1|             megtudta, hogy az egykori kis színiakadémiai növendék
 11  1|   föllépésének tiszteletdíjából külön kis palotát, autót és cselédséget
 12  1|            Villányi Mariska volt... A kis magyar leány, aki egy szál
 13  1|              papirkosárba dobta drága kis kedvence levelét. Nem válaszolt
 14  1|             arra gondolni, hogy bájos kis babája most idegen férfiak
 15  1|           küldte Ostendéból:~ ~„Drága kis Sándorom, bár olyan boldog
 16  1|             Alice asszony.~ ~A titkos kis tapétaajtó, mely Villányi
 17  1|            híressége? Még a két drága kis lányom se tesz boldoggá,
 18  1|              mondani, hogy az a finom kis nő nem százszor boldogabb,
 19  1|                a felség, aki rajong a kis főhercegnőért, már Európa
 20  1|               fognak, aki miatt az én kis leányom unokája esetleg
 21  1|          tanár felé nyújtotta keztyűs kis kezét, de Villányi nem reagált
 22  1|            mamáék ebédlőjére, a fehér kis prémes sapkámra, a csókra,
 23  1|      hugocskám vagy... Élt valaha egy kis leány, aki téli estéken
 24  1|               hozzád nincs köze. A mi kis lányunk egy januári estén
 25  1|         király barátnője, aki a saját kis kastélyában lakik, fejedelmeket
 26  1|          vennie, hogy egy könnyenhívő kis teremtéssel van dolga, aki
 27  1|              összekulcsolta a keztyűs kis kezét, a hangja pedig gügyögővé
 28  1|          otthont ad neki a házában. A kis gyermekei most kezdtek nekifeküdni
 29  1|              ura ötletét s a hazátlan kis medika, akit az élet időnek
 30  1|             kulcsolja körül a keztyűs kis ujjakat, melyek szelid megadással
 31  1|                   Nos, hát mit szól a kis hugomhoz?~ ~Ezzel a kérdéssel
 32  1|             magával. Ez a haszontalan kis nő talán még rossz néven
 33  1|          rázza a fejét, mire a sápadt kis medika pirulva kezébe veszi
 34  1|     tanulnivalóimmal végezzek... És a kis háztartási dolgaimat is
 35  1|            tanár: Ez jól volt mondva, kis leány, erre a mondására
 36  1|             test tesz hívőkké. Bravó, kis leány. Ezért megérdemli,
 37  1|               engem, az ágról szakadt kis csavargó-leányt komolyan
 38  1|             öreg ember naphosszat egy kis vaskályha mellett ült, almát
 39  1|         zokogásba tört ki, hogy a két kis leány ijedten sírni kezdett.
 40  1|            neve?~ ~A fecsegő, szomorú kis teremtés oly meleg ragaszkodással
 41  1|     függetlenségemet feláldozzam. Van kis palotám Parisban, van autóm,
 42  1|              aranyos, szivárványszínű kis kolibrimadárnak látszott,
 43  1|              bájos, csacsogó, szomorú kis bolonddal, aki szentimentális
 44  1|            alakjához.~ ~- Drága, szép kis asszony, maga még nagyon
 45  1| összebarátkozzunk egymással.~ ~Karcsú kis alakja nemsokára eltünt
 46  1|           drága, komoly és becsületes kis nőre, aki a rosszaságtól,
 47  1|            gróf: Elragadónak találom, kis anyám!~ ~Villányiné: A világ
 48  1|    megzavarnók.~ ~A gróf (fölteríti a kis asztalkát, meggyújtja a
 49  1|       mindjobban elérzékenyül): Drága kis asszony!~ ~Villányiné (kipirulva
 50  1|              forró, vonagló, gyönyörű kis szájára, mely egy pillanatig
 51  1|          hanem egy szegény, szerelmes kis nő, aki reszketve, gögicsélve,
 52  1|            este igazán elkel neki egy kis szórakozás. Én szívesebben
 53  1|       Megragadta a Villányiné vonagló kis kezét, mely lázasan forró
 54  1|       reszketve, ismételte:~ ~- Drága kis szívem, ne légy rossz és
 55  1|              Grand Hotelben.~ ~Kedves kis barátnőm, a helyzet a következő:
 56  1|                hogy én a maga didergő kis szívét efféle paradicsomi
 57  1|          szerelmeskednek, az eldugott kis öblökről, melyekben a fiatal
 58  1|   tündér-yachtja pihen. Maga, szegény kis pesti lány, csak a szomjas
 59  1|     összebújva sétálhatnék a gyönyörű kis sógornőmmel a havas belvárosi
 60  1|             fiú barátnője...~ ~Kedves kis lányom (megengedi, úgy-e,
 61  1|               huga, egy drága és édes kis párisi asszony lakik, aki
 62  1|                Isten vele, fagyoskodó kis Irénkém, gondoljon rám ma
 63  1|          rendelt: még azt az anyátlan kis csavargót is, aki csak gyermekmeséiből
 64  1|              asszonyom, hogy a sápadt kis penészvirág, akit a budai
 65  1|          kitüntetés érte, hogy afféle kis magánasszisztens szerepét
 66  1|            bánt vele.~ ~- Haragszik a kis cica, nem én. Talán azt
 67  1|            mikor az édes és könnyelmű kis Villányi Mariskával megismerkedett.~ ~
 68  1|          láthatatlan mocsár fölött. A kis medika úgy érezte, hogy
 69  1|             szótlanul, mint egy fázós kis veréb, ődöngött egy darabig
 70  1|               ablakokon s a fanatikus kis csoport közepén magát az
 71  1|     megharagudni, ha ezeket a rajongó kis bolondokat leleplezem? A
 72  1|       kérdezte:~ ~- Maga is e rajongó kis bolondok közé tartozik,
 73  1|            arccal ragadta meg hűséges kis barátnője kezét.~ ~- Mi
 74  1|      magánügyről volt szó, egy ostoba kis szerelmi ügyről, melybe
 75  1|            méltó arra, hogy egy derék kis leány könnyet ontson érte?~ ~-
 76  1|             gondolok, hogy maga, édes kis asszony, teljes huszonnégy
 77  1|             cselekszik, beült a sikló kis kalitkájába, mely dübörögve
 78  1|              a sorsa most az ő gyönge kis kezébe volt letéve. Gärtner
 79  1|            érzi, hogy tehetetlenebb a kis gyermeknél, hogy jóindulatát
 80  1|            egyik karosszékbe): Ejnye, kis baba, hát mi történt magával?
 81  1|        diplomáját megkapta. Kell ám a kis cicának olyan doktor, aki
 82  1|            mindig mosolyog): Megrémit kis leány!~ ~Gärtner kisasszony (
 83  1|               estig dolgozott, amíg a kis gyermekei türelmetlenül
 84  1|      gonosztévő. A bájos, jó, szegény kis úrnőm, aki eddig napsugara
 85  1|       kisasszony: Nem?~ ~A gróf: Nem, kis barátnőm, engem az asszonyok
 86  1|             reszket a vágytól, hogy a kis leány lelkébe láthasson,
 87  1|           mert gyanakodnak ránk. Édes kis szívem, azért nem kell nyugtalannak
 88  1|               mennyire szeretem? Édes kis szívem, légy jó hozzám,
 89  1|              hogy nekem is van ám egy kis sütnivalóm. Azt akarja elhitetni
 90  1|           velem, hogy maga egy ostoba kis szerelmi regény miatt telegrafált
 91  1|      boldogtalanná tegyenek, de maga, kis lányom, maga... Nem, hasztalan
 92  1|               A magához hasonló, okos kis teremtések nem regényhősnőknek,
 93  1|               fülébe:~ ~- Drága, édes kis Sándorom, hát sohasem fogsz
 94  1|             itt, a legénylakásod régi kis Mariskája, aki valamikor
 95  1|       kicsattant, a tekintetében ezer kis ördög csillogott, - és Villányi
 96  1|           hogy a bálibelépős, jókedvű kis Mariskája ül mellette a
 97  1|              egyetlen öröme, ha drága kis hugocskáját összecsókolhatja.
 98  1|             köré.~ ~- Fájdalmam? Nem, kis Mariskám, nincs mit aggódnod:
 99  1|      egyformán dédelgethetnélek, ha a kis gyermekeim épp úgy a nyakadba
100  1|             egymáshoz s hogy a lelkem kis hugom csak titokban surranhat
101  1|            szó. A szíved túlérzékeny, kis Mariskám és okosan teszed,
102  1|         Villányiné (megöleli): Borzas kis tollseprőm, ha tudnád, hogy
103  1|     visszatért.~ ~Villányiné: Szegény kis asszony, mily borzasztóan
104  1|             nem tévednek a magamfajta kis dalosmadarak útjába. És
105  1|             levél így hangzik: „Drága kis barátnőm, nem bírom tovább,
106  1|       tébolyodottá tesz? Egyetlen, jó kis szívem, ne kínozz tovább;
107  1|            jár. A filigrán, holtbeteg kis szőkeség, a szerelem könnyelmű
108  1|               az életüket. És a bájos kis bolond, aki mindeddig csak
109  1|              a lelkében s a könnyelmű kis nő, aki eddig dalos ajakkal
110  1|      lépcsőház ajtaja előtt s keztyűs kis keze remegve tapadt a csöngetyű
111  1|           foglak meggyógyítani, meg a kis gyermekeid, akik itt maradtunk,
112  1|            után csak ez a boldogtalan kis halott maradt meg a gyerekkori
113  1|          valóságot, melynek félbolond kis barátnője áldozatul esett.
114  1|                 Lefeküdni, lefeküdni, kis ördögök!~ ~A tanár: Feküdjetek
115  1|           tréfásan felsikoltanak:~ ~A kis Alice: Apu, összetöröd a
116  1|         összetöröd a csontjaimat!~ ~A kis Jancsi: Netem isz összetöjöd!~ ~
117  1|             Netem isz összetöjöd!~ ~A kis Alice: Uj, hogy fáj!~ ~A
118  1|              Alice: Uj, hogy fáj!~ ~A kis Jancsi: Hojnap bevihetc
119  1|       behallatszik az eső kopogása, a kis palota fedelét egyhangúan
120  1|              rosszul.~ ~A tanár: Édes kis feleségem! Szegény, jó,
121  1|               a tisztaságra született kis teremtés, apjának szemefénye,
122  1|             belé a szívem!~ ~A tanár: Kis csacsim, nincs semmi okod
123  1|         Villányiné: Olajfák közé, egy kis fehér házba, ahol sohase
124  1|            szülőidet, még az egyetlen kis hugodnál is jobban fogsz
125  1|          semmiségbe foszlik a szegény kis mártir képe, aki meghalt,
126  2|      szállított a hadseregnek és ez a kis üzlet másfélszázezer forinttal
127  2|        havonkint, mert ő vezette be a kis leányt a magyar irodalomtörténet
128  2|               akarhat tőle? A szegény kis poéta, aki összes vagyonát
129  2|                  Oh, kérem, - szólt a kis poéta dadogva.~ ~- Ön, mint
130  2|             hazasietett a lakására. A kis lant ott függött a falon, -
131  2|         pillanatban békén szunnyadt a kis Beatrice egy fényes, elsőemeleti
132  2|       borzasztó volt elgondolni, hogy kis lantját nem pengetheti többé.
133  2|           dolgot. Nem kell a pénze, a kis lant többet ér nekem a vagyonnál.
134  2|             csillogó parkettjére.~ ~A kis varróleányok, a szerelmes
135  2|             havelockja volt, mely nem kis feltünést keltett a vidéki
136  2|              veled.”~ ~A kényeztetett kis hercegnő e napon tudta meg
137  2|   spinacker-en, a main top sail-en, s kis cutte-runk pár pillanat
138  2|               ponty ütötte ki magát a kis hullámkarikából, s vérvörös
139  2|              magas Tamáshegy alján. A kis parti csermely mellékén
140  2|      félmeztelen parasztgyerekek. Egy kis leány az ér síkos, zöld
141  2|            figyelmeztetett rá.~ ~- Ez Kis úr, az arácsi Szeretetház
142  2|            hogy odahaza lepréselje.~ ~Kis úr száraz és unalmas volt,
143  2|              volna azt hallanom, hogy Kis urat boldogtalan szerelem
144  2|               megszünt minden nesz, a kis bogárhátú házikók hallgattak
145  2|          azért figyelmesen hallgattam Kis urat, aki lelkesen beszélt
146  2|                Hófúvás.~ ~Az egyetlen kis unokahugom, egy eleven tizennyolcesztendős
147  2|              törvényét követi. Hogy a kis lány miképp került ide,
148  2|                mintha még mindig a mi kis, sötét, kolostori hálótermünkben
149  2|              állomásra bedöcögtünk. A kis földszintes, őrházformájú
150  2|        majdnem sírtál - igen, igen, a kis fekete Irma volt, aki olyan
151  2|  postabélyegről láthatod, az ő csinos kis kastélyukban töltöttem,
152  2|        ártatlan kanárimadarat... Ez a kis teremtés mindeddig a himzőrámája,
153  2|       elhagyta, mikor egy édes, ijedt kis teremtés, aki tizennyolc
154  2|          érteni ezt a finom, érzelmes kis perszónát? Meg fogja-e valósítani
155  2|         meginni a reggeli teáját... A kis vállas kötény gazdája oly
156  2|                hogy a hímzettkötényes kis perszóna hites férje szívéből
157  2|           életében. A tizennyolc éves kis bölcs komoly becsvággyal
158  2|                   Miről gondolkodott, kis bolond?~ ~- Nem gondolkodtam, -
159  2|             el magad... hogy egy édes kis teremtés fogja megosztani
160  2|          fölborzolt haját.~ ~- Látja, kis csacsi, - mondta, - nem
161  2|      forróbban szerette az ő bolondos kis feleségét.~ ~ ~