Rész

  1  1|             félszázadra is elég lett volna: pedig most úgy tünt föl
  2  1|         kifényesedett gérokkban járt volna az Üllői-úton, súlyos gondokkal
  3  1|            akik bizonyára nem tudtak volna nyugodtan meghalni, ha a
  4  1|              mintha csak most hagyta volna el az egyetem tantermét.
  5  1|              ugyancsak nem gondoltam volna, hogy valamikor a király
  6  1|            hogy a kalapját megemelte volna. A fiatal asszony, akinek
  7  1|         mintha a kocsis is megérezte volna, hogy gazdáját súlyos kellemetlenségtől
  8  1|             aminőről egyikük se mert volna álmodni a küzdelmek és nélkülözések
  9  1|              kérdésére választ adott volna. Lassan, sírásra görbülő
 10  1|             mintha épp most értesült volna arról, hogy öt kincsekkel
 11  1|              bántsd, Lujzika, bár az volna a legnagyobb gondom, hogy
 12  1|   fényűzéssel és kényelemmel vehette volna körül magát, ez a naivszemű,
 13  1|            szomorú perspektiva nyilt volna meg egyszerre a szeme előtt.
 14  1|      megijesztésére szánt tréfa lett volna.~ ~- Azt mondom neked, Lujzika,
 15  1|              születik, nem igen lett volna ügyes és tehetséges kokott...~ ~
 16  1|           üdén, mintha épp most jött volna ki a hideg fürdőből. Ezt
 17  1|         hanem egy öreg kisértet állt volna előtte a homályosodni kezdő
 18  1|          látta, ugyancsak nem ismert volna rá itt a gyönyörű, kisírtszemű,
 19  1|          fölösleges izgalomtól, s az volna a legjobb, ha legalább félévig
 20  1|            legjobb ötletét hallották volna. Közben eszébe jut valami.~ ~
 21  1|             maga bizonyosan megvette volna. Miért jött ilyen későn?
 22  1|              nem venné tolakodásnak, volna egy jóravaló ötletem.~ ~
 23  1|              tüdőgyulladás ellen? Ez volna az egyetlen ötlet, mellyel
 24  1|  karácsonyhajnali gyermekálma merült volna föl váratlanul a multak
 25  1|                mindig itt élni... ez volna a boldogság...~ ~Lábujjhegyen
 26  1|          mintha reggel óta lovon ült volna, ártatlan bakfis-arccal
 27  1|             rémlett, mintha olvastam volna valamit. Különben nekem
 28  1|             vasrácsos kapuban eltünt volna, mégegyszer visszafordult.~ ~-
 29  1|           hogy egyetlen barátja lett volna ebben a félelmetes házóceánban.
 30  1|              magára, mintha félisten volna. Azt hiszem, az életét is
 31  1|              barátnőim meg ne tudták volna! Három nap mulva tele lesz
 32  1|           már kompromittált, hát nem volna értelme, hogy nagy bűnbánatában
 33  1|             engem is jégből faragtak volna ki, mint magát, akkor semmibe
 34  1|              A gróf (bizonytalanul): Volna egy másik mód is...~ ~Villányiné:
 35  1|            egyedül, magával hozhatta volna a Königswart grófné szerecsen
 36  1|    méltóságos asszony. Ha jó izlésem volna, azonnal cserben is hagynám
 37  1|            folytattok, talán legjobb volna, ha mi diszkréten visszavonulnánk...~ ~
 38  1|                 Ha testvéri szeretet volna magában, hát meg is tenné.
 39  1|             villának aligha lehetett volna párját találni a bajor fővárosban.
 40  1|              kényelmesen ellakhattak volna. Bernhardt, aki napi ellátására
 41  1|          császárok civillistája állt volna rendelkezésére. Az öreg
 42  1|             igazán nem választhatott volna hozzá. Hetek óta várja ezt
 43  1|              szemébe könnyeket csalt volna? Érezte-e már valaha, hogy
 44  1|              mintha egyszerre eltünt volna róla az udvari ember máza,
 45  1|              leány: Azt talán nem is volna szabad elmondanom.~ ~A tanár:
 46  1|              gyermekkora óta ismerte volna s a fiatal leány is úgy
 47  1|        csacsogott, mintha arról lett volna szó, hogy egy új kalapot
 48  1|           okosság is azt parancsolta volna neki, hogy a kocsiját megállítsa...~ ~
 49  1|               úgy érzi, hogy legjobb volna elfutni innen, de a nők
 50  1|             időben eszembe se jutott volna, hogy a barátságos pesti
 51  1|           hálósapkát, - szívtelenség volna, ha a nyugalmában megzavarnók.~ ~
 52  1|        egyedül van velem! Miért jött volna ide, ha nem azért, hogy
 53  1|         eltünt, mintha a föld nyelte volna el. A hatodik napon, mikor
 54  1|             sürgős néznivalója akadt volna a hullámzó nézőtéren.~ ~
 55  1|     szórakozás. Én szívesebben ültem volna a sötét szobában, mint hogy
 56  1|          Drágám, miattam nem kellett volna fáradnia, mert én a könyveim
 57  1| kifejezhetetlenül ingerlőnek találta volna, ha az asszony meleg és
 58  1|           egyetlen szót is válaszolt volna. A gróf még a szemét se
 59  1|          rossz is vagyok, nem tudtam volna olyan alávaló lenni, hogy
 60  1|              én, lássa, sírni tudtam volna, mikor szemtül-szemben ültek
 61  1|           nem mutat arra, hogy beteg volna. Attól tartok, hogy állapota
 62  1|              csekély munka a terhére volna, hanem azért, hogy nekem
 63  1|            szigorlatot?~ ~- Ez is jó volna, de én egyelőre sokkal kisebb
 64  1|             gyermekeitől elbúcsúzott volna. Régebben semmi szin alatt
 65  1|         semmi szin alatt sem engedte volna el a délutáni álmocskáját,
 66  1|             türelmetlenül várakozott volna. A soffőr, aki Gärtner kisasszonyt
 67  1|         mintha üldözői elől menekült volna? Gärtner kisasszonyt egyszerre
 68  1|          öreg kisasszony el se hitte volna, hogy kedvence, akit ő még
 69  1|           bármily alávalóságra képes volna. A szegény lány úgy érezte,
 70  1|           hozta. Mennyivel jobb lett volna, ha nem érdeklődik úrnője
 71  1|           mintha egész éjjel utazott volna, lesütött szemmel, a szívében
 72  1|             kitől jön, de esküt mert volna tenni rá, hogy Harzburg-Waldeck
 73  1|    méltóságos asszony ma büszke lett volna a méltóságos úrra, - mondta
 74  1|        gyönyörű, színes, megkapó kép volna ez! A lányok - a méltóságos
 75  1|         feléje s anélkül, hogy tudta volna, mit cselekszik, beült a
 76  1|       elhatározásával tisztában lett volna. Csak akkor eszmélt föl,
 77  1|          hogy asszonyát megmenthette volna, - s szegény idegeit mindez
 78  1|             teszek, tudom, hogy joga volna kiutasítani a házából, de
 79  1|              anélkül, hogy észrevett volna. Az úrnőm önhöz jött, gróf
 80  1|             láthatatlanul végignézte volna, s szinte fizikai fájdalmat
 81  1|              itt minden beszéd hiába volna, kétségbeesve, összeszorított
 82  1|             már csakugyan megtörtént volna az a csoda, hogy valakibe,
 83  1|         megszöktem, mintha kergettek volna. Pedig nem féltem, oh nem,
 84  1|        mintha mindennap találkoztunk volna. A szép szeme, a drága mosolygása,
 85  1|             még személyesen ismertem volna. Tudtam, hogy jó - és mégse
 86  1|           hogy tisztességesebb dolog volna, ha tegeznél?~ ~Mariska (
 87  1|           már ezerszer meg nem untam volna? A hotelek egyformák, a
 88  1|              hirtelen a napba nézett volna. A gőgös, büszke, gúnyolódó
 89  1|    titokzatos magnéziumfény gyulladt volna ki, mely nappali világossággal
 90  1|              cukorhabból készítették volna őket, az ablakokat csillogó
 91  1|         előbb leleplezzem. Szükségem volna tehát egy megbízható detektivre,
 92  1|          anélkül, hogy sejtelme lett volna róla, mi történik körülötte.
 93  1|        anélkül, hogy tudatára ébredt volna, miért jött idáig.~ ~De
 94  1|           remegtek, mintha most kelt volna föl egy borzasztó betegség
 95  1|            fiam, mennyivel jobb lett volna, ha ott halsz meg akkor,
 96  1|            csodálatos erő hullámzott volna az idegeiben. A fájdalmas
 97  1|              minden élőlény elhagyta volna. A szeme már káprázott,
 98  1|       fölindulás, hogy képtelen lett volna minden válaszra; ha meg
 99  1|          anélkül, hogy szólni tudott volna; a következő percben mondhatatlan
100  1|           mielőtt megakadályozhatták volna, berontott a lakásba, melynek
101  1|          egész testében megbénította volna.~ ~Ekkor fölemelte a kezét
102  1|            asszony is korrektté lett volna. Nézz körül és sülyedj el
103  1|            kedvese, inkább meghaltam volna, minthogy idejöjjek, te
104  1|        szétborzolt haját rendbehozta volna. És a következő percben,
105  1|   távolságban pihen meg, ahova nehéz volna követni. A méltóságos asszony
106  1|              és sírni szeretnél. Nem volna jobb, ha ismét faképnél
107  1|             menekülés. Belenyugodtam volna, hogy egy napon eltünik
108  1|            Az elmulásába bele tudtam volna nyugodni, de a látvány,
109  1|              hóesésbe, mert nem lett volna ereje hozzá, hogy szembenézzen
110  1|           hódolatát, - ő belőle lett volna a gonosz és érzéki asszony,
111  1|            légyottokra jár? Ő lépett volna selyem cipőcskéjével a sárba
112  1|   szennyességtől irtózott? Mit szólt volna mindehhez halott anyja,
113  2|             Miért is takarékoskodott volna negyvenöt forinttal? Jenő,
114  2|              Peyer úr, - mennyi kára volna abból, ha nem irna verseket
115  2|               Mintha nem is dobogott volna többé, mintha egy öreg,
116  2|         kihamvadt aggastyántól kérte volna kölcsön ideiglenes használatra.
117  2|           között. Akkor sírni tudott volna, mikor a selymes, hullámos
118  2|           holta napjáig is megőrizte volna lelkének harmóniáját, ha
119  2|           hitvitázó századból lépett volna közibénk, s az én ideges,
120  2|          fiúval bibelődik. Jól esett volna azt hallanom, hogy Kis urat
121  2|        mintha egy festő cseppentette volna valami bujazöld mezőség
122  2|         utazó leánynak bizonyára nem volna gyerekség. Dömjén-Gálosdon,
123  2|           dolog nagyon is a terhemre volna, holott a valóságban - gondolhatod -
124  2|         mondom, de ő, mielőtt felelt volna, finoman szembe mosolygott
125  2|     kolostori hálótermünkben lettünk volna, ahol a kisasszonyok távozta
126  2|             még ma reggel nem lettem volna arra képes, hogy ilyen édes
127  2|        készítettem, maga is elborult volna erre a gondolatra, a vonat
128  2|     ismerősök vagyunk...~ ~Szerettem volna fölkiáltani: „Csaló, csaló,
129  2|              és most sírni szeretett volna arra a furcsa gondolatra,
130  2|     fáradalmait... Kacagni szeretett volna arra a gondolatra, hogy
131  2|         ugyancsak a szemébe nevetett volna annak, aki vörösléniás háztartási
132  2|          vasárnapi kimenőkről közölt volna vele bizalmasabb részleteket.
133  2|             Klárika, - időm sem lett volna ahhoz, hogy gondolkodjam.
134  2|            udvarlóira figyelmeztette volna. Ádám tehát mindjárt megértette,
135  2|           tette hozzá kacérul) az se volna csuda, ha bolondot tennék,
136  2|          különben nem szégyenítettél volna meg ennyire...~ ~- De hiszen