Rész

  1  2|    képzeleted szüleménye volt: tégy ki most magadért olyasmiben,
  2  2|            költő, aki készen pattan ki Juppiter fejéből. A legtöbben
  3  2|            újra megírni, amíg végre ki mertem adni a kezemből!
  4  2|         akadály. Az utcán virágzott ki bennem Valami a tavalyi
  5  2|            az aggodalom, hogy ugyan ki fia, mi fia lehet a hálótársunk.
  6  2|       kérdezte.~ ~- Tinta, - vágtam ki, fene önérzettel.~ ~Már-már
  7  2|          szépirodalmi hetilap tűzte ki. A »Vasárnapi Ujság«-on
  8  2|          legtöbb könyvemet ők adták ki. Utánuk az Athenaeum következik,
  9  2|        dolga. Ez elől nem térhettem ki. Be kellett magamat mutatnom
 10  2|     tiszteletbeli tagjának nevezett ki. Mint vadász lettem ornitológussá.
 11  2|      képzelet holtra fáradtan merül ki a természet igazságai felé
 12  2|           én számomra még nem merül ki a természet muzsikája.~ ~
 13  2|             az érzéssel megteljünk, ki kell mennünk a szabad természetbe,
 14  3|          ilyenkor mutatja meg, hogy ki a legény a lovon. A szökő
 15  3|          Tudom én, amit tudok, hogy ki hordogatja a Sajtárék Jucikájának
 16  3|             egyszer utoljára. Hisz’ ki tilthatja azt meg, hogy
 17  3|             misszió vezetője lépett ki a vasuti kocsiból, őt mindenütt
 18  3|          lelkesedés csak akkor tört ki, amikor a tollas Bocskay-süveg
 19  3|     változott s az égig robbantotta ki lelkesedése lángját.~ ~Megint
 20  3|              amelyet a harctereken, ki tudja hol s merre verekedett
 21  3|                 Emlékezzél csak rá, ki voltál te nekem valaha.
 22  3|              a te szived bontogatta ki a szárnyamat; és - mit tagadjam? -
 23  3|            aláirást: ...Erzsébet.~ ~Ki ez? - A névre egyáltalában
 24  3|             Örömrivalgásban törtünk ki a hugocskámmal és pogánymódra
 25  3|           Itt olyan sötét van, hogy ki sem merek mozdulni. Tudja-e,
 26  3|                Most már tudta, hogy ki irt neki. Az „Erzsébet”-
 27  3|            sem tudta mindjárt, hogy ki az. Csak amikor a kisleány
 28  3|           hogy ’iszen kérni jött és ki tudja, ezzel nem változik-e
 29  3|            a férfi minden szavát és ki nem fogyott a kérdeznivalóból.
 30  3|         csak nő számára találhatták ki. Az egyetlen ablakon rejtelmes
 31  3|         mintha álom lett volna.~ ~- Ki lakik itt? - kérdezte izgatottan,
 32  3|          Bizony nem akarta. - Vagy: ki tudja? Lehet az igazán,
 33  3|          Maga János úr sem látszott ki közülök.~ ~Annyira meg volt
 34  3|             apósa kedvéért tüntette ki ezzel, de lassanként már
 35  3|            mondom nektek, - robbant ki belőle, - hogy beszélhetnétek
 36  3|             ha magam is nem tudnám, ki ez a ti megbűvölőtök. Kivülem
 37  3|             és még magamat sem véve ki, az egyetlen, aki munkaközben
 38  3|            hogy szolgálatba álljon. Ki tudja, merre sodorja az
 39  3|          mondom; mert nem hagyhatom ki az anyádat; hisz több mint
 40  3|          mennyit vesztett; meg hogy ki akarja a földjét kibérelni.
 41  3|             még a fogammal is, hogy ki ne ránthassák többet alólam!
 42  3|             mintha ugy köpött volna ki erre a világra.~ ~Boros
 43  3|           már senki sem tudta, hogy ki, hogyan, miért és mikor
 44  3|            erdőből.~ ~De nem jutott ki belőle. Fák, bokrok, fák,
 45  3|           aggódása, könnyet sajtolt ki a szeméből.~ ~Elkezdte mormolni,
 46  3|          mert határozottan gyülölt. Ki nem állhatott. Ahol csak
 47  3|         hogy milyen ürüggyel térjek ki kedves nagybátyám szives
 48  3|          belebolondultam volna.~ ~- Ki ez? - kérdeztem a nagynénémet,
 49  3|        árasszon el a himlő, vesszen ki belőled minden melegség
 50  3|             esett és egyszerre tört ki rajta a himlő, meg a megtébolyodás.~ ~
 51  3|            ha felállott, akkor sült ki, hogy milyen félbenmaradt
 52  3|             Ha tőlök függött volna, ki sem mentek volna belőle.
 53  3|          legtöbbször ő maga találta ki. Ha a testvérek közt összezörrenés
 54  3|     bolondos gyerek olyanokat talál ki, hogy néha magam is majd
 55  3|         Kivallatott mindenről, hogy ki vagyok, mi vagyok, mit végeztem,
 56  3|        előtt ülnék, aki tökéletesen ki akar forgatni önmagamból,
 57  3|    paradicsomi első Éva találhatott ki először, amikor az Ádámja
 58  3|            az életében most robbant ki az első nagy forradalom.
 59  3|            a fejét, hogy a süvegből ki ne essék, ami benne volt.
 60  3|         tetted, hogy nem fosztottad ki egészen. Most csak hozd
 61  3|             ispánja sohasem alhatta ki magát és olyan volt pislogó,
 62  3|        kétszer is meggondolta, amig ki merte nyitni a száját valamiért.~ ~
 63  3|           hogy az ajtó befelé nyilt ki.~ ~Ilyennek ösmerték Körtvélyesyt
 64  3|                Melyik asszony birná ki én mellettem? - szokta mondani. -
 65  3|              akik egymásután dőltek ki mellőle.~ ~Pásztor Jancsi
 66  3|      először életében - nem sietett ki a gazdaságba. Délfelé járt,
 67  3|           ha nem, talán annál jobb. Ki tudja?~ ~A vasárnapi misére
 68  3|       látjuk őket. Csak egyet kötök ki. Hogy én is magokkal leszek
 69  3|    neheztelj; ő még nem tudja, hogy ki vagy.~ ~Azután levette a
 70  3|       festeni való helyzetben nyúlt ki.~ ~- Előre! - parancsolta
 71  3|      elmaradt fiatal fogoly rebbent ki Ürge elől ebben a pillanatban.
 72  3|             nőtt eggyel a zsákmány. Ki akart tenni magáért az imádottja
 73  3|           találja. Diána, most tégy ki magadért!... Segitünk rajtok, -
 74  3|            hogy vajjon nem neveti-e ki.~ ~Annak több esze volt,
 75  3|         fajta valamennyi közt. Menj ki reggeli után és próbáld
 76  3|         pesti pikniken ugy eszeltük ki, hogy ha én idekerülhetnék...
 77  3|           ugy meglepte az eset.~ ~- Ki vagy te, ember, aki egy
 78  3|        apuskám, - nyögdicsélte.~ ~- Ki vagy te? Most rögtön mondj
 79  3|            Művészeket! - igazitotta ki a legény szelid energiával. -
 80  3|                 Büdösbanka! - vágta ki a legény diadallal.~ ~-
 81  3|         ebben a harapni való ködben ki nem birnám találni. Ilyet
 82  3|           seregekben vonul ilyenkor ki a vetésekre, meg onnan a
 83  3|          nemcsak a kakas kukorikolt ki a tanyán, hanem elgágogtak
 84  3|      tanakodott magában, hogy ugyan ki lőhetett. Csakis az urasági
 85  3|       kellett találnia.~ ~Majd hogy ki nem nézte a szemét, de nem
 86  3|             ugy és akkor szolgáljon ki, ahogy és amikor neked tetszik?~ ~
 87  3|            Hozzád adtak, amikor még ki sem nyilt az eszem - és
 88  3|      próbáltad, hogy törődjél vele: ki vagyok én; mire van nélkülözhetetlenül
 89  3|            sem tudtam beszélni.~ ~- Ki lőtt? mi történt? - kérdeztem
 90  3|       megjelent a tisztás szélén.~ ~Ki volt kelve magából.~ ~Odasiettünk
 91  3|         folytatta:~ ~- És hogy mult ki! ha láttátok volna...~ ~-
 92  3|     hozzátette: - no még egyet!~ ~- Ki fizeti meg? - kérdezte a
 93  3|             van.~ ~- Hallja Keszeg, ki lövöldözi ott a mi bikánkat? -
 94  3|            betük látszottak, de még ki lehetett találni ezt a szót:
 95  3|            vágyott inkább. Majdhogy ki nem röppent a száján, amit
 96  3|         pipáját tömögetve ballagott ki a kapuja elé, hogy szétnézzen
 97  3|              Csak ugy, hogy kend is ki tudná ám ugratni a nyulat
 98  3|           kend tudni?~ ~- Azt, hogy ki az én szomszédom legközelebb;
 99  3|    szomszédom legközelebb; meg hogy ki a magáé: odakint no!~ ~-
100  3|           Annak nincs lánya. Balról ki a szomszédom, ezt mondja
101  3|                János gazda majdhogy ki nem ejtette a pipát a szájából.~ ~-
102  3|              menjen kend, tapogassa ki ott is.~ ~- Tyhü! az áldóját!
103  3|             védte és nem eresztette ki a kezéből; pedig nagy csábitása
104  3|   reménybeli hivatal, amelyért csak ki kellett volna nyujtania
105  3|           pénzt ér, annak hamarosan ki kellett derülni. Ettől függött
106  3|         Mihály meg ne előzte volna. Ki tudja, merre járt már akkor
107  3|        szénásszekeret egymaga emelt ki a minap a kátyuból a vállával.
108  3|             és egy huszonnégy óráig ki nem lehetett onnan csalogatni.
109  3|          egypár sátoroscigány éjjel ki akarta bontani a kukoricagóré
110  3|             hogy az ablakból lőttem ki a medveölő puskával. Ennyi
111  3|             valaki az asszonyhoz és ki. Meg hogy az asszony hová
112  3|          ember.~ ~- Ravasz! - vágta ki a menyecske és elfordult;
113  3|        olyan nyomatékosan szuszogta ki magából, mint a fujó bika.
114  3|             ne várja meg az éjfélt. Ki tudja, mire érkezik, ha
115  3|          akit büszkén visz ide-oda, ki a világba, ahol élhet az
116  3|          hogy én az anyja vagyok? - Ki szülte keserves kinok között?
117  3|       szülte keserves kinok között? Ki szoptatta? Ki virrasztott
118  3|         kinok között? Ki szoptatta? Ki virrasztott betegségében
119  3| betegségében az ágyacskája mellett? Ki imádkozott térdencsuszva,
120  3|             az elsült kapszli lökte ki a csőből az egy szem serétet,
121  3|            tőrömmel fogok, - vágtam ki fennen, elbizakodottan.~ ~
122  3|             hogy semmi sem látszott ki belőle, azután félreállottam,
123  3|      tőrömet.~ ~Az apám nem csufolt ki; még csak el sem mondta
124  3|            édesapám a turóscsuszát; ki mit szeretett jobban. A
125  3|           Soha többet - jelentettem ki lefőzötten.~ ~- Akkor feloldalak