Rész

  1  2|            legjobb örökséggel indultam neki az életnek: a legtökéletesebb
  2  2|            írásomat rögtön felolvastam neki. Az arcáról olvashattam
  3  2|              olvasd fel.~ ~Felolvastam neki a pályaművemet. Proletárok
  4  2|              Gyulaival és bebizonyítom neki, hogy nem vagyok opportunus.~ ~
  5  2|            Azután megenyhült. Tetszett neki a »disztinkcióm«.~ ~Azzal
  6  2|      készenlétben van és semmi sem sok neki. A napnak, az évnek minden
  7  2|           Istent. Vele, benne, általa, neki élek. Bizonyos, hogy itt
  8  3|             hangja s csak búsan nézi a neki szomoru világot.~ ~Igy volt
  9  3|       alezredeshez és csendesen mondta neki angolul: - Ez egy kicsit
 10  3|           őrmesterhez s kezet nyujtott neki.~ ~- Hát ’iszen jól van
 11  3|          colonelhez» és lelkesen sugta neki:~ ~By joe! (teringettét)
 12  3|               mégis mindenki kedvezett neki, - hisz ő volt az tulajdonképpen,
 13  3|                és poziciót biztositott neki. Egyébiránt minden jel azt
 14  3|           olyat, amit a vére sugallana neki.~ ~Villásné az utóbbi hetekben
 15  3|              még nem meri.~ ~- Segitek neki! - határozta el hirtelen.
 16  3|           valami. - Azután ugy rémlett neki, mintha zakatoló gyorsvonat
 17  3|              fiatalember ugy csókoljon neki kezet, mint a leendő anyósának.~ ~ ~ ~
 18  3|          szeme-szája kiván, megszerzem neki. Szeretem a két kis bubámat,
 19  3|               tudta, hogy mennyire nem neki való ez az egyhangu, szinte
 20  3|                 Hisz valamennyi regélt neki. Még pedig mindegyik valami
 21  3|            Most már tudta, hogy ki irt neki. Az „Erzsébet”-ről nem ösmert
 22  3|                gondoltam és elviszem - Neki! Olyan volt az a vadrózsa
 23  3|              is letéptem és elvittem - Neki.~ ~A leány magához téregetett
 24  3|              Mit csináljon vele? Irjon neki? Az rossz lehetne; veszedelmes; -
 25  3|               hogy megfélemlitésképen. Neki az semmi sem volt, hogy
 26  3|               várt, ezért megbocsátott neki. Hisz majd csak megérkezik
 27  3|           térdén; még később ez hordta neki a virágokat minden áldott
 28  3|               nevelőintézetbe! Tartott neki olyan nevelőnőt, aki mindent
 29  3|             hadd lépegessen ugy, ahogy neki tetszik. Nem itt volt az
 30  3|                ur mosolygott. Tetszett neki a „lecke”, amelyet a legénytől
 31  3|          komoly ügy, ami mind nem volt neki olyan sürgős, mint az, hogy
 32  3|             idáig legénykora óta s már neki magának is nagy legényfia
 33  3|         ugyancsak nyakló nélkül feküdt neki a nagy aratásnak, s most
 34  3|               arccal kezdte kinálgatni neki a bokrétáját:~ ~- Fogja,
 35  3|               hogy a minap már mondott neki az anyjuk valamit; emlegette,
 36  3|            állott. Kitagadva indultunk neki a világnak. Fészket rakni
 37  3|          szegény, nem élhet ugy, ahogy neki tetszik; sőt az egész ország
 38  3|              fiára. Roppantul tetszett neki ez a beszéd; de valami furcsa
 39  3|           sietett s amikor a „hegynek” neki fohászkodott, (jókora domb
 40  3| kétségbeejtésig. Pedig már ugy rémlett neki, hogy két annyi ideje is
 41  3|                  És megrázkódva futott neki megint a ködnek, amely nyomban
 42  3|          hasznomat vehette, segitettem neki a gazdálkodásban; felügyeltem
 43  3|    szemrehányásait. Nem mondhattam meg neki, hogy örökös kintlétemnek
 44  3|              könnyü nyári ruhát, aztán neki a szőke Tiszának, amelynek
 45  3|        békülnöm.~ ~Magam szedtem össze neki egy koszorura való vadvirágot
 46  3|           elárulom. Talán még jól esik neki a másvilágon, ha diadalmas
 47  3|            vadrózsán láthatsz, amilyen neki volt. Leányos szendesége,
 48  3|           lelkifurdalás és könyörögtem neki: eressz el, Pálma, mert
 49  3|           akart lenni, de nem sikerült neki. A méregből keveset vett
 50  3|             Éreztem, hogy megbocsátott neki most valaki, aki odaát van.~ ~
 51  3|                és unatkozhatott, ahogy neki jólesett. Sőt vadászhatott
 52  3|                és dicsekedve mutogatta neki az ő sok-sok kincsét. Amikor
 53  3|                sem tartott meg, mert ő neki csak a rablóbecsület kellett;
 54  3|               pandurok közé, egyenesen neki a csendbiztosnak, aki nagy
 55  3|         sanyargat, bizony! Muszáj volt neki kacagnia erre a gondolatra.~ ~
 56  3|             lehetett azt - mondogatták neki, amikor csipkedni akarták.~ ~
 57  3|             barátom sietve mutatott be neki.~ ~Ekkor megszólalt: - Isten
 58  3|            szenved és hiába magyarázom neki, hogy az egész csak chiméra.
 59  3|           Bimbós begyeskedéssel indult neki a szűzi fejlődésnek, anélkül,
 60  3|               mert ő már nagy leány és neki Eszti néni a mamája, bizony.~ ~
 61  3|        emberkét, aki most őmiatta megy neki a veszedelmeket rejtő ingoványnak.~ ~
 62  3|                is akad és hogy elhozza neki a tojásokat.~ ~A vadlud-pár
 63  3|       leányának.~ ~- De mama, - mondta neki Kamilla, - mit akar? Mit
 64  3|        Kamillát, akiben az is tetszett neki, hogy nem nagyon fiatal
 65  3|              gazdaságban; elmagyarázta neki, hogy ezek a szép zsemlyeszin-tarka
 66  3|               járt, amikor reggeledett neki.~ ~Az egész nap ugy telt
 67  3|              határozottsággal öltözött neki a hajnali kirándulásnak.~ ~-
 68  3|                ez!~ ~Szörnyen tetszett neki az a kedves erőszakosság,
 69  3|              Valahogy furcsán tetszett neki ez a fölényeskedő akaratosság,
 70  3|                 Elég nagy templom volt neki a puszta.~ ~- Jó példával
 71  3|              is szörnyen rosszul esett neki, hogy az asszony nem vacsorázott
 72  3|              dáridóra.~ ~Bejelentették neki, hogy nevenapja lesz ekkor
 73  3|             asszony nevetett. Tetszett neki az a bolondos régi névnapozás,
 74  3|         bucsuzáskor alázatosan csókolt neki kezet.~ ~- Gratulálok, nagyságos
 75  3|            amihez nem értesz, - mondta neki az úr.~ ~Amikor mindenki
 76  3|                Édes, jó uram, - mondta neki szerelmesen.~ ~Az úrral
 77  3|             jókedvü lesz, én ma szólok neki.~ ~- Jaj, inkább ne! - ijedezett
 78  3|               s csak akkor parancsolta neki: - hozd el!~ ~Diána rohant,
 79  3|      Panama-kalapjának és örökké búgta neki, amit a szive az ajkára
 80  3|           tudja Isten, miket sugdosott neki amellett.~ ~Az öreg ur megszólalt:~ ~-
 81  3|          boruló virágszálat.~ ~- Isten neki, - mondta. - Gyere ide te
 82  3|            asszony a dunna alól kivánt neki ’csés jóreggelt; azután
 83  3|      üvöltözött Keszeg.~ ~Nem feleltek neki.~ ~Ümmögött-dünnyögött,
 84  3|               és oda nem adnám magamat neki, ha önző tolakodásnak érezném
 85  3|            legkisebb növényt is csak a neki való talajba szabad átültetni,
 86  3|            öreg és nem igen akaródzott neki, hogy mozduljon.~ ~- Még
 87  3|   türelmetlenül és parancsolóan intett neki: ne moccanj!~ ~Azzal már
 88  3|            Amikor odaért, ugy tetszett neki, mintha a nevén szólitanák,
 89  3|             Bizonyosan a szarvasa volt neki most az első.~ ~Hüvös szél
 90  3|                 Mert az tetszett volna neki, hogy ráérjen láblógázva
 91  3|                a megye nem adott volna neki lovat; szép lovat, jó lovat,
 92  3|        szilvafája maradt meg, akkor is neki volt mindig a két legjobb
 93  3|                 Hajtani ritkán kellett neki; ez az úr dolga volt. De
 94  3|       gubbaszkodó kocsist és kiküldött neki a laboránssal egy kupica
 95  3|                esküdött is, el kellett neki hinni. Tamás ur csak annyit
 96  3|                elibé! meg kell mutatni neki, milyenek a Sárfy Tamás
 97  3|            nagyságos úr nem tudja? Van neki egy medveölőpuskája, hat
 98  3|               respektálták. El kellett neki hinni, hogy medvéket fojtott
 99  3|               restelte. Hátha hazudnék neki? Annyit mégis megtett, hogy
100  3|          figyelni az asszonyt. Hagyjon neki békét!~ ~Ezt olyan nyomatékosan
101  3|            ahhoz sincsen köze. Mi köze neki akármihez is? Ugy-e bizony?~ ~
102  3|             valamin, addig nem szólhat neki. Ezt megértette.~ ~Halkan
103  3|                találkozik vele, köszön neki; a segédjegyző is városi
104  3|               csak az erdő felől felel neki a másik, az igazi. Messziről
105  3|                óvatossá. Ösztöne sugja neki, hogy nagyon vigyázzon;
106  3|         nagyságos asszonyt; mondja meg neki, hogy az irodában várom! -
107  3|                 de az ura nem engedett neki erre időt. Folytatta:~ ~-
108  3|                  Mi az, hogy maga apja neki, ahhoz képest, hogy én az
109  3|               hónunk alá kaptuk s uccu neki, siettünk a vadászterületünkre.~ ~
110  3|          apámmal.~ ~Most visszaadhatom neki a kölcsönt. A hivogatóimmal