Rész

  1  1|          műfajban specialista és a maga nemében nemcsak a magyar
  2  2|           tévelygő képzelet. Enyém maga a mult. - Vajjon van-e irígyelni
  3  3|     csikósok között. A kisbojtár a maga kezére dolgozik; csak a
  4  3|        érdekes, mennyire pompázó a maga nemében; hogy mit tudnak
  5  3|          csakugy szédült tőle.~ ~- Maga mindent tud, - mondta leplezetlen
  6  3|        refrainje minderre ez volt: maga mindent tud! És amikor elváltak,
  7  3|            szebb volt a leányánál; maga a viruló, illatosan zamatos
  8  3|            kenyér alakjában. Tudja Maga, mi az itt: egy egész kenyér?! -
  9  3|          Bözsike, ne méltóságoljon maga engem; - mondja, honnan?
 10  3|      biztositó árnyalat volt, amin maga is mosolygott. A kis leány
 11  3|         lássa, milyen kis napsugár maga, hogy az ilyen vén ember
 12  3| félrevezetni, tiltakozva kérdezte: maga vén ember?!~ ~Igaz, hogy
 13  3|           az esetet szépen, hamar. Maga ide ül a divánra, én ide
 14  3|           a vadrózsa egészen, mint maga.~ ~Bözsin végigborzongott
 15  3|           hideglelősen remegve. De maga is megijedt a vakmerőségétől.
 16  3|            nagyon fogok örülni, ha maga is... vagy nem; - én nem
 17  3|        rózsabokrétát széjjelszórja maga körül, hogy olyanná váljék
 18  3|        mindent, amim még van; hisz maga egészen bizonyosan az én
 19  3|   megzavarni, nyugtalanná tenni; a maga képével tölteni meg az álmát?~ ~
 20  3|           hatása alatt, hogy ettől maga is megijedt.~ ~Most nem
 21  3|      gazdaságban ugy ment minden a maga rendjén, mint a karikacsapás.
 22  3|       leányba tölcsérrel öntötte a maga sokoldalu tudományát.~ ~
 23  3|            a legmagasabb férfinál. Maga János úr sem látszott ki
 24  3|          ebadta kölyke lefőzött!~ ~Maga kacagott az eseten legjobban.
 25  3|           ezzel, de lassanként már maga is szivesen látta az eleveneszü
 26  3|          Letette a bokrétát balról maga mellé a lócára, jobb felől
 27  3|       kedvetlenkedett az édesanyám maga mellett? El akarta hagyni
 28  3|            legény nem igen akadt a maga idejében a felsőbárándi
 29  3|        fejéről levette a kalapját. Maga elé nézett egy darabig.
 30  3|           drága szép és jó asszony maga volt a kirobbanó vulkán.
 31  3|       szüksége volt.~ ~A kis Szabó maga ugyan keveset foglalkozott
 32  3|     vezette, hanem a legtöbbször ő maga találta ki. Ha a testvérek
 33  3|         privilegizált hatáskörében maga intézte el, kiróva, sőt
 34  3|        várta. Az asszony kacagott. Maga sem tehetett róla, hogy
 35  3|         környezetét, hogy mindig ő maga vigye a szót. Nem nagyon
 36  3|        szemlélt, végre azt mondta: maga tetszik nekem.~ ~- Ugy elpirultam,
 37  3|       Mariska rendkivüliség volt a maga nemében. Először is remek
 38  3|           meg uj munkára serken. A maga kék nyakkendője például
 39  3|            Mondjuk például, hogy a maga telefonszáma 36-89, én erre
 40  3|          de ő észre sem vette azt. Maga volt a szeplőtlen ártatlanság.~ ~
 41  3|           akadt.~ ~Ennek megvolt a maga természetes és egyszerü
 42  3|            asszonyhoz fordult.~ ~- Maga ezentul lakatot tesz a nyelvére,
 43  3|          Az a biztatás, hogy az úr maga veri meg az ok nélkül verekedőt,
 44  3|          Szivem, drágám, mit akar? maga csak pihenjen. Nem való
 45  3|             Ott akarok lenni, ahol maga van. Mindent meg akarok
 46  3|     menyecske határozott hangon. - Maga ehhez nem ért; ezt én jobban
 47  3|          ért; ezt én jobban tudom. Maga parancsoljon odakint; én
 48  3|      parasztlegény hogy pördül meg maga körül az úr simogatásától.~ ~-
 49  3|       belőle a régi zsarnok, aki a maga akaratán kivül egyebet nem
 50  3|            vendégek üdvözlésében a maga módja szerint.~ ~- Ez az
 51  3|      engedi szenvedni a vadat.~ ~- Maga sohasem hibázik?~ ~- Ha
 52  3|        lövök hazárdul. De most már maga mulasson, édes Jolánka.~ ~-
 53  3|            hogy mégis csak hibázik maga is.~ ~- Fogadjunk; - de
 54  3|          de mibe?~ ~- Abba, hogy - maga megtanit engem nem hibázni.~ ~-
 55  3|         fogjuk mondani, hogy felét maga lőtte.~ ~Jolánka kacagott.~ ~-
 56  3|            Már babonából sem. Hogy maga folyvást csak engem nézzen.
 57  3|        gulya is kevés lenne. Hanem maga megkaphatja ingyen.~ ~A
 58  3|          Üljön le, öcsém. Eszerint maga mer arra vállalkozni, hogy
 59  3|         dolog; de azt egyelőre még maga a gazda végezte. A segédnek
 60  3|        kutra kurgatni az ágyból, ő maga rest volt azért a kis tisztálkodásért
 61  3|     Vigyázattal teszegette a lábát maga elé és szigoruan figyelte
 62  3|            Keszeg András ott látja maga előtt a saját tanyáját,
 63  3|           követő hatalmát, amely a maga erejében találja meg a boldogság
 64  3|          saját vágya nélkül! aki a maga borzongó hidegségében még
 65  3|       szótlan esték után - ki-ki a maga könyvébe merülve - eluntam
 66  3|        abban a pillanatban kirugta maga alól a világot.~ ~Száguldott
 67  3|          borsos vételárat, pedig ő maga nem is volt vadászember.
 68  3|          legtöbb embernek megvan a maga Achilles-sarka, amelyen
 69  3|           demarkációs vonalat» - a maga erdeje meg a bankárék erdeje
 70  3|          azt mondta Keszegnek:~ ~- Maga, Keszeg ittmarad, iszen
 71  3|            az erdőt már ösmerem; - maga itt megvár engem; csak akkor
 72  3|          apám is korán rakta meg a maga tüzhelyét és amikor én a
 73  3|             Lám, ezt is kitalálta. Maga csak ránéz az emberre és
 74  3|              Hát az én fiam, meg a maga Bözsike-leánya, ha olyan
 75  3|              Azért mondom én, hogy maga okos ember; - de hogy mit
 76  3|           mit szól hozzá? most már maga is beszélhet.~ ~- Mihez
 77  3|            lenne a mi Bözsinknek a maga fia. Talán megértik egymást.~ ~
 78  3|          gyeplőt a kocsisának, aki maga is elnyütt betyárlegény
 79  3|         bujva a bundájába. Az csak maga Korondy lehetett.~ ~- Húzd
 80  3|           után is megtette, hogy ő maga felnyergelte a hátilovát
 81  3|       ugyan a fene sem járt; még ő maga se’ nagyon. Azzal békessége
 82  3|            együtt valamennyit. Ezt maga bizonyosan tudja.~ ~Az asszony
 83  3|            fel az indulata.~ ~- És maga ezt megtette?!... Lesben
 84  3|         esztendeig? Miféle - férfi maga? Most rögtön adja ide nekem
 85  3|        nézett rá.~ ~- Szegény; még maga vádol engem alattomossággal?
 86  3|          volt más gondolatom, csak maga; eltűrtem a szeszélyeit;
 87  3|          halálosan untam az életet maga mellett, akinek a mézesheteink
 88  3|           idején láttam, és akivel maga akkor is csak komoly dolgokról
 89  3|        asszony akartam lenni, akit maga imád és akit büszkén visz
 90  3|         kötelességemet beváltottam maga iránt, Bella. Az egész életemben
 91  3|          lépést azért tettem, hogy maga - amint mondja - «élhessen».
 92  3|    érvényesülhet. Miről mondott le maga az én kedvemért valaha?
 93  3|    megelégedésben telik az életök. Maga ma harminc éves, én meg
 94  3|         meg negyvennyolc vagyok. - Maga most van az élete tetején;
 95  3|         életem alkonyatra fordult. Maga annyira szeret élni, amennyire
 96  3|        csak növekszik majd. Amikor maga negyven éves remek asszony
 97  3|            lehet változtatni, hogy maga nem hozzám, hanem valaki
 98  3|         belőle férfit, embert.~ ~- Maga egyszerüen az eszét vesztette.
 99  3|          ember, micsoda szörnyeteg maga, aki elképzel ilyen retteneteset?...
100  3|       retteneteset?... Mi az, hogy maga apja neki, ahhoz képest,
101  3|            hajszálon mulott már? - Maga jó apa, jókereső, szorgalmas